Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Jankovics Marcell: A féllábu ember

A magános fenyőszál tövében sustorgott az alpesi rózsa bokra. Macdonald föltápászkodott. Ott heverészett és szive szerint gyönyörködött a hegyi éjszaka fehér misztikumában. Lassan, bot nélkül bicegett a villa felé. Meg-megállt és mormolta: — Nyomorék vagyok. Igen, Macdonald, good night! * A villa terraszán másnap reggel maga a bájos, a kedves Jane töltögette a teát. Sir Albutt apró kortyokat hajtogatott és leeresztette kezében a Daily Mail lobogó nagyságú lapjait. — Újra felhőtelen az ég. Glóriás hegyek. Hol van doktor Macdonald? Kihűl a teája... Jane csengetett az inasnak. A szófukar svájci legény kemény angolsággal jelentette: — Mr. Macdonald hajnalban kelt. Lement Brigbe. Kéthárom nap múlva visszajön. Azt hiszem, Zermatban akadt dolga... Jane fejét rázta Sir Albutt a nagy távcsőhöz lépett. Beigazította arra a kis derengő sávra, mely mérhetetlen mélységben kibukkant a fenyvesből. — Jane, gyere csak! Akármi legyek, — ott ballag valaki lefelé. Nem. Nem lehet Macdonald. Jégcsákányra támaszkodik... —• Az öreg lord mosolygott. — Műláb és jégcsákány? Nem illenek össze. Annyi, mint siketség és nyirettyű ... Jane beárnyékolta hamvas arcát a vakitó nap ellen és belebámult a távcsőbe. Szeme szinte mozdulatlanul állt meg bársonyos pillái alatt és ajkai lassan, nehezen nyilottak, mintha összetapadtak volna. — És mégis ő az. Mégis — Macdonald ... Sir Albutt csíptetője fölött átpillantott leányára. Újra kiterítette maga elé a Daily Mailt és csöndesen morogta: —. Allright. Et l'on revient toujours á ses premiers amours... Jane, nem te voltál első szerelme. A hegyek. No, de műlábbal az ember legfeljebb a Gornergrátig jut... 66