Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

gróf Révay István: Kassa magyarsága.

Az első megállapítás, hogy a csoportok arányszámai következetességet mutatnak és nagyjában egyazon színvonalon maradnak. A községi és tartománygyűlési választások, hol csak a Kassához szorosabban tartozó elemek szavaztak, kedvezőbb arányokat mutatnak a magyarság részére, mint a képviselőházi és szenátusi választások, hol nagyobb arányban volt a külső elem képviselve. Határozottan a magyarság gyökerességét bizonyítja, hogy pártjainak tábora minden ellenpropaganda és akció ellenére is csak egészen jelentéktelen mértékben mutat fogyó tendenciát, viszont jellemző a csehszlovák tábor struktúrájára, hogy az uralmi helyzete dacára minden kategóriabeli választáson ugyancsak fogyó tendenciát mutat. A legjobban azonban az mutatja, hogy a város csehszlovák nemzetisége körül nem volt minden rendben, hogy a színtelen és semleges pártok tábora mily magas arányt ért el. Ez az arány ezen felül állandóan emelkedő tendenciát árul el, mígnem végül már relatív többségre jutott el. A magyar pártok választási arányszámaival szembenálló »csehszlovák« választói tábor arányszámait azonban a szlovákok a csehekkel együtt alkották és akkor kapjuk meg a magyar és szlovák erőviszony szavazati mérlegét, ha a szlovákoktól a cseheket különválasztjuk. Hogy a szlovákok és csehek tábora befelé hogyan oszlott meg, arra az 1930 évi népszámlálás egyik kiadványában kapunk feleletet (Zprávy Štátneho Úradu Štatistického 1933. 195. sz. az 1538. oldalon). Itt van kimutatva, hogy a csehszlovák tábornak 1930-ban 73'7%-a volt szlovák, 26-3%-a pedig cseh. Általában tehát a tábor 75 %-a volt szlovák és 25%-a cseh. A csehek száma a valóságban azonban ennél jóval nagyobb volt. Ha ezt az arányt a szavazatokra vonatkoztatjuk és a »csehszlovák« pártok szavazataiból a csehekre eső egynegyed rész szavazatot levonjuk, akkor a magyar és szlovák pártok szavazatainak aránya ekként viszonylik egymáshoz a fenti választásokon : magyar szlovák községi választások 36*9 25-2 33-7 24-1 30-1 22-8 tartománygyűlési választások ... 36-2 26-7 34-8 27-2 képviselőházi választások 32-2 32-2 30-6 3M szenátusi választások 32-9 33-0 30-2 31-3 Ha tehát egyedül a szlovákokra redukált választási arányszámokat állítjuk szembe a magyar pártok szavazóinak arányszámaival, úgy a községi és tartománygyűlési választásoknál (9 választás közül 5 esetben) máris a magyarság határozott fölénye derül ki. A képviselőházi és szenátusi választásoknál tizedestörtnyi eltérésű egyenlőség mutatkozik, mi ugyancsak a kisebbségi sorban lévő magyarság erősebb mivolta mellett szól a mindenkép előnyöket élvező uralkodó nemzetiséggel szemben. Ezek a számadatok egymagukban bizonyítják már a magyarság relatív túlsúlyát. Ez a túlsúly azután teljesen evidenssé válik, ha a semleges pártok szavazatait is számba vesszük és bizonyos adottságok alapján számításunkba besorozzuk. 34