Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

gróf Révay István: Kassa magyarsága.

A semleges pártok szavazói ugyanis többségükben inkább a magyar táborhoz tartoztak. Először is a kisebbségi sorban élő nemzetiség soraiban természetszerűleg több volt az elégedetlen és a kommunizmusra hajló, mint az uralmonlévő nemzetiségűek között. Másodszor, mert a városi kisebb csoportokat (mint Városi Párt és hasonlók) politikai okokból éppen azért hívták életre, hogy általuk a kisebbségi egységet elaprózzák. Nem volna reális dolog a semleges pártok számadatainak boncolgatásába fogni, de hogy lássuk, hogy a táborukba rejtőző magyarok milyen jelentős további eltolódást eredményeznek a városi összmagyarság javára, ideiktatjuk számszerű eredményeiket a szóbanforgó kilenc választáson. A zsidó pártot teljesen figyelmen kívül hagyjuk. KASSA NÉPESSÉGE ANYANYELV SZERINT AZ 1938. NÉPSZÁMLÁLÁS SZERINT. Kommunista Kisebb csoportok Iparospárt községi választások 4.244 — 884 4.396 1.144 1.767 5.948 1.006 1.492 tartomány gyűlési választások .... 3.760 — 212 5.002 — 815 képviselőházi választások 3.224 — 1.176 5.643 245 2.128 szenátusi választások 2.842 — 1.536 4.871 241 1.936 Látni, hogy a kommunista párt milyen erős hányadát képezte a semleges pártok csoportjának, az pedig köztudomású, hogy ez a párt erős mértékben rekrutálódott magyarokból és erősen magyar színezetet viselt. A magyarság leszegényedése ugyanis sok munkást kergetett a kommunizmus karjaiba. A város utolsó csehszlovák képviselőtestületének 9 kommunista tagja közül 7 volt magyar. A kisebb csoportokról már szólottunk s még csupán az Iparospártról kell megjegyezni, hogy itt is voltak magyarok, de mellettük kétségtelenül csehek és szlovákok is. Ez a párt ugyanis orszá5* 35