Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Barta István: Kassa és a magyar mult.

szágon a katolikus, de egyszersmind magyar szellemű nevelésnek. A tananyagban a magyar nyelv tanításának is helye van. A nemzeti szellem ápolását szolgálják a színielőadások, amelyek tárgyukat jórészt a magyar történelemből veszik. A tanárok magyar jezsuiták, közülük sokan a magyar irodalomtörténetben is jelentős helyet foglalnak el. A magyar irodalom újjáéledésének korában, a XVIII. század végétől Kassa egyik legfontosabb centruma az irodalmi és a kultúrális életnek s számos kezdeményezésével első helyen áll Magyarország valamennyi városa között. Kassán él, mint Abaúj megye alispánja, Orczy Lőrinc báró, a népies, nemzeti irányú magyar költészet egyik legelső képviselője. Hosszú ideig él és működik Kassán a magyar irodalmi megújhodás vezéralakja és a magyar nyelv megújításának apostola, Kazinczy Ferenc. Az működése hosszú időre Magyarország első irodalmi központjává tette Kassát. Itt írja első verseit, itt adja ki érzelmes romantikus regényét, a Bácsmegyeit, amelyet Goethe Wertherjének hatása alatt írt, itt készíti fordításait és itt igyekszik kialakítani az új követelményeknek megfelelő magyar irodalmi nyelvet. Kazinczy működése nevezetes hellyé teszi Kassát a magyar irodalom történetében azáltal, hogy Baróti Szabó Dáviddal és a tüzes hazafi Bacsányi Jánossal irodalmi társaságot alapít a magyar nemzeti szellem fejlesztésre. Baróti a klasszikus mértékű magyar verselés úttörője és egyik legsikeresebb művelője, húsz esztendőt töltött Kassán mint tanár, lakása ezen idő alatt találkozhelye volt a magyar irodalom akkori nagyjainak. Bacsányi a forradalmi hajlamú fiatal költő a harmadik tagja e triumvirátusnak, amely Baróti szobájában 1787 őszén megalapítja a Kassai Magyar Társaságot és megindítja az első magyar szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Múzeumot. A társasághoz csakhamar sokan csatlakoznak ; pezsgő irodalmi élet alakul ki Kassán, amely így az ország irodalmi központja lesz és messzeható nemzeti mozgalmat indít ugyanakkor, amikor az ország más városaiban még alig ébredezik a nemzeti szellem. A Magyar Múzeumot csakhamar követi Kazinczynak a másik folyóirata, az Orpheus. A kassai irodalmi központ országszerte megindította a magyar irodalom virágzását és bevezetője lett a magyar nemzeti irodalmi nyelv páratlanul gyors és mélyreható újjászületésének. A XIX. század elején még egy irodalmi kísérlet emelkedik országos jelentőségre és kér részt a nemzeti irodalmi fejlődésben. 1815-ben új irodalmi folyóirat indul Kassán, a Felső-Magyarországi Minerva, amely számos magyarországi kezdeményezés után tartósabb gyökeret tud verni és több mint tíz évig gyűjt jelentős irodalmi tábort maga köré olyan időszakban, amikor a magyar irodalmi élet központja már egyre inkább Pest. Nem kisebb jelentőségű Kassa szerepe a magyar kultúra másik fontos ágának, a színészetnek a történetében sem. A magyar színjátszásnak még csak a csírái ismerhetők fel, amikor Kassán, Budán és Pozsonyban a színészet már állandó otthonra talál. Kassán 1789-ben nyitják meg a színházat. 1816-ban fordulnak meg magyar színészek először Kassán : a volt pesti és budai színtársulat, amely néhány évi meddő kísérletezés után otthagyta a fővárost és vándortársulattá alakult át, Miskolcról átjön Kassára és a kedvező fogadtatáson felbuzdulva ezentúl évente megjelenik hosszabb-rövidebb vendégszereplésre. 1828-tól kezdve pedig állandó otthonra talál Kassán a magyar színművészet. Olyan időben lendül fel itt a magyar színészet, amikor még az ország fővárosában sincs állandó színház. A Kolozsvárt 28