Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Barta István: Kassa és a magyar mult.

1821-ben alakult színtársulat ugyanis válságos anyagi helyzetbe került s Kassára téve át székhelyét, Kassai Dal- és Színjátszó Társaság néven ott működött éveken át. Az ország akkori legjobb színészei alkotják a kassai társulatot s színmüvek mellett magyar nyelvű operákat is adnak elő. A kassai színház érdeme az is, hogy nem sokkal később az ország fővárosában is véglegesen meggyökerezik a színházi kultúra. A néhány éves kassai virágzás után ugyanis a társulat jórésze Budára tette át székhelyét és az ő működésük hatása alatt jut a budai színészet a fejlődésnek olyan fokára, hogy 1837-ben a magyarság reprezentatív színháza, a pesti Nemzeti Színház is megkezdheti működését. Kassán működtek a későbbi Nemzeti Színház legjobb tagjai közül Bartha János, a nagy tragikus színész, Déryné, a legnagyobb színésznők egyike, Egressy Gábor, Fánczy Lajos, Kántorné, Láng Ádám János, László József, Lendvay Márton, Megyeri Károly. Továbbá Szentpéteri Zsigmond, Szerdahelyi József és még számosan, akik abban az időben országszerte ismertek voltak. A kassai színészet adta a magyar színházi kultúra kifejlődéséhez az egyik legerősebb lökést s ezzel a magyar kultúra múltjában ezen a téren is kezdeményező és vezető szerepet vállalt magára Kassa. A nemzeti kegyelet érzését, amellyel a magyarság Kassára tekint, még fokozza a régi művészet emlékeinek gazdagsága a nagymultú városban. A városkép lebilincselő központja, a székesegyház magyar szentnek, Árpádházi Szent Erzsébetnek a nevét viseli és magyar királyok áldozatkészségéből épült fel. Belsejét német és magyar művészek alkotásai díszítik. Benne alussza örök álmát a magyar szabadságeszme megtestesítője II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Több középkori emléke van a városnak : a Szt. Mihály-kápolna s a híres lőcsei ház ; későbbi korokból a premontrei templom s a barokk emlékek egész sora, mind értékes bizonysága annak a fejlett kultúrának, amely közös tulajdona Kassának és a magyar történelemnek. A magyar művészettörténet legértékesebb lapjain nyertek megörökítést Kassa művészi múltjának emlékei s a kutató, vagy utazó, aki a történelem néma tanúin, a műemlékeken keresztül közeledik Kassa lelkéhez, magyarnak ismeri meg ezekben a megnyilatkozásokban is. Történelem és kultúra, a mult eseményei és a letűnt élet szellemi lerakódásai ugyanabba az irányba mutatnak, egyforma feleletet adnak a kérdezősködőnek. Kassa magyar volt történelme minden korszakában és életének minden megnyilvánulásában, magyar volt akkor is, mikor a cseh Jiskra székelt benne, akkor is, amikor húsz éven át az idegen cseh hatalom akarta benne megölni a magyar lelket. Magyar város Kassa, csodálatos szintézise a magyar államgondolat legkülönbözőbb összetevőinek, — a hegyvidék és síkság találkozóján a német városalapító léleknek és a magyar államfenntartó erőnek. A magyar béke, a Pax Hungarica otthona volt Kassa évszázadokon át, falai között békés egyetértésben fértek meg magyarok és németek, katolikusok és protestánsok, s a bevándorló szlovák is barátságos fogadtatásra talált, ha lelkében a béke szándékával és az építő munka akaratával lépett be a város kapuin. Ez a magasabb értelemben vett magyarság, Szent István állameszméjének a magyarsága kötötte Kassát évszázadokon át a szentistváni alapon felépült magyar birodalomhoz és ha a történelemnek, a közös múltnak és az azonos kultúrának van összetartó ereje, úgy Kassa ma is magyar és részese lesz a jövőben is annak a sorsnak, amely az egyetemes magyarságnak osztályrészül jut. 29