Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

Ferdinánd biztosaival, amellyel Kassa sorsa is eldőlt. A megállapodás értelmében Izabella fiával együtt elhagyta Erdélyt és 1552-ben Serédy Gáspár főkapitánynak adta át Kassát. Ferdinánd azonnal visszaállította Kassa kiváltságait és a város magyar és német lakosságának békés együttélése érdekében 1552-ben egyenjogúságot biztosító rendeletet adott ki. Kassát a felsőmagyarországi főkapitányok székhelyévé tette meg. Nemsokára 1556-ban végzetes katasztrófa érte Kassát. Húsvét másodnapján este 9 és 10 óra között tűz pattant ki Seiezlich Mátyás városi jegyző és harmincados házából és az a dühöngő szélvihartól segítve 128 ház kivételével csaknem az egész várost elhamvasztotta. A tanácsnak I. Ferdinándhoz ez évben felterjesztett kérvénye szerint elpusztultak e tűzvészben : a Szt. Erzsébet dóm a nagytoronnyal, a Szt. Mihály kápolna, a Domonkosok és a Ferencrendiek temploma és kolostora, a tanácsház, a déli kapu, a bástyák és a városfalak tetőzete, az összes harang, a Forgács és a Mészáros-utca. A dóm tetőzete is leégett és csupán a főoltár, a Mária látogatása, Mária halála és Szt. Antal oltárok menekültek meg a pusztulástól. Kassa polgársága csak idegen segítséggel, továbbá a dóm kincseinek eladásával és elzálogosításával volt képes helyrehozni az óriási kárt. A tűzvészben tönkrement harangok fémanyagából a tanács Illenfeid Ferenc olmützi származású ágyú- és harangöntővel új harangokat öntetett. 1557-ben készült a Szt. Orbán s 1558-ban a Szt. János harang. Az előbbi ma is hallatja szavát a Szt. Orbán campaniléből, az utóbbit a dóm északi tornyából 1926-ban levették s a kassai múzeumban helyezték el. Az 1556-i tűzkatasztrófában leégett a domonkosok és ferencrendiek temploma és kolostora is. Az óriási kárt a kolduló rendek nem tudták helyrehozni, ezért elhagyták a várost. A szerzetesrendek távozása Kassán szabad utat engedett a hitújítási mozgalom terjedésének. A városi tanács a vallási béke érdekében szabályrendeletekkel igyekezett fönntartani a polgárság vallási békéjét. A katolikus papok és tanítók hiánya mindinkább előmozdította a protestáns tanok terjedését, úgyhogy a század vége felé az egyes főkapitányok által is támogatott új hit lett Kassán uralkodóvá. * * * A törökök 1596. október 11-én elfoglalták Eger várát. Az otthonát vesztett káptalan lakóhelyéül az 1597. évi 38. törvénycikk Kassát jelölte ki a város szabadságának épségben tartása mellett. A káptalan letelepedése új fordulatot adott a városban a katolicizmusnak s lehetővé tette a jezsuiták letelepedését is. Gonzága Ferdinánd főkapitány oltalma alatt 1601. február végén megjelent Kassán a katolikus hitélet fölélesztésére egy rendtársával Pázmány Péter (1570—1637), a későbbi bíboros, esztergomi prímás, aki mint hatalmas szónok, tudós író és kiváló politikus, a magyar történelemnek és irodalomnak egyik legkimagaslóbb alakja. II. Rudolf király (1576—1608) 1603 november 11-én szigorú rendeletet bocsátott ki, amelyben megparancsolta a kassai magisztrátusnak, hogy a Szt. Erzsébet 15