Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

dómot a hozzátartozó magyar kápolnával s minden felszereléssel együtt egészen és sértetlenül, minden ellenkezés nélkül az egri káptalannak adja át. Az átadás 1604 januárjában meg is történt. Az evangélikus városi tanács nem tudott megnyugodni a történtekben. Ezért Bocacius főbíróval Rudolf királyhoz Íratott írásbeli folyamodással és küldöttségekkel tett kísérletet a királyi intézkedés megváltoztatására. Midőn e törekvés sikertelen maradt, az elégületlenek Bocskay Istvánhoz fordultak, aki felkelő hajdúival 1604 őszén Kassa felé indult s hadvezére Lippay Balázs október 30-án bevonult a városba. Bocskay a dómot s a Szt. Mihály kápolnát az evangélikusoknak adta s a kassai lelkésznek meghívott Alvinczy Péterrel a protestáns vallás uralmát visszaállította a városban és újabb évtizedekre biztosította. Bocskay István 1606. december 29-én vízkórságban meghalt. Halála után Rudolf király megbízásából Forgách Zsigmond nógrádi és Dóczy András pécsi főispánok jelentek meg Kassán és az előző esztendőben megkötött bécsi béke értelmében Kassát az átengedett megyékkel együtt a király számára visszafoglalták. A lelkészek nélkül maradt katolikusok lelki gondozására Dóczy András főkapitány oltalma alatt 1618-ban két jezsuita atya jutott Kassára, akik nemsokára martalócok támadásának estek áldozatul. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613—1629) fölkelő hadai később Rákóczi György vezérlete alatt 1619. szeptember 6-án bevonultak Kassára. Bethlen 1621-ben történt királlyá megválasztása után Pozsonyból Kassára hozatta a magyar szent koronát. 1626. március 2-án itt tartotta meg fényes esküvőjét Brandenburgi Katalinnal, János Zsigmond választó fejedelem leányával. Bethlen ideje arról is nevezetes Kassa történetében, hogy ekkor épült a ma is fennálló Szt. Orbán. Bethlen Gábornak 1629. november 15-én bekövetkezett halála után Kassa meghódolt II. Ferdinánd királynak s a tanács december 18-án Alaghy Menyhért országbíró előtt letette a hűségesküt. Nemsokára azonban ismét megújultak a politikai ellentétek. Ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630—1648) állott az ellenpárt élére; hadai 1644. február 23-án meg is jelentek Kassa falai alatt és március 11-én bevonultak a városba. Rákóczi György nem törődve az evangélikus tanács ellenszenvével 1644. március 27-én erőteljesen megszervezte a református egyházat. Rákóczi György négy év múlva 1648. október 11-én meghalt s az 1645. szeptember 16-án kötött linci béke értelmében Kassa ismét a király uralma alá jutott. * Az 1650. esztendő nagy jelentőségű Kassa történetében. Az 1646—47-iki országgyűlés 18. és 19. t örvény cikkelyei szabad vallásgyakorlatot biztosítottak a katolikusok és reformátusok számára és arra kötelezték a tanácsot, hogy a reformátusoknak templom, iskola, paplak építésére alkalmas és elegendő helyet jelöljenek ki. A vallásszabadság joga alapján a jezsuita atyák rezidenciát létesítettek ; Kisdy Benedek egri püspök (1648—1660) közbenjárására Jászóról Kassára helyezték vissza az egri káptalant és a ferencrendiek templomának a katonai szertártól fölszabadított szentélyét adták át neki istentiszteleti célokra. 16