Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

KASSA TÖRTÉNETE Irta: DR. WICK BÉLA K

ASSÁRÓL a tatárjárás koráig nincsenek történeti adataink. Az első ismert okirat, amelyben a város neve előfordul, IV. Béla király 1249. április 13-án kelt adomány- és szabadalomlevele. Ebben az okmányban a király az Üjvár (mai Abaúj) megyében lakó szinai vendégeknek, »hospites nostri de Seena« adományozza a szomszédos »Kaetetiv és Boltsschar« nevű földeket s oly szabadalmakkal ruházza fel őket, amilyenekkel a kassai vendégek »hospites nostri de Kassa

1« élnek. Vagyis a dézsma szolgáltatásban, a bíráskodásban megkapják mindazt, ami a kassaiak privilégiális levelében kifejezetten és cikkely szerint fogaltatik. Minden területrész (mansio, szállás) után oly adót kötelesek fizetni, mint Kassa népe, »populi de Kassa«. Milyen privilégiumokkal rendelkezett Kassa, az akkor még csupán királyi falu : »villa regia« és a várispán joghatósága alá tartozó koronabirtok, ez IV. Béla adományleveléből nem tűnik ki. Közvetlenül Kassára vonatkozó legősibb okmányunk IV. Béla fia, V. István ifjabb királynak 1261-ben kelt selyemzsinóron függő kettős pecsétes latin adománylevele. Ez az okirat azt tartalmazza, hogy az ifjabb király Samphleben és Obi kassai vendégeinek, »hospitum nostrorum de Cassa« és azok utódainak adományozza a Gál Péter és Tivadar, valamint ezek rokonai által lakott s Felső Kassának nevezett földbirtokot, »terram Superior Cassa nuneupatam«, amelyért földbér címén évenkint Szent György napján fél fertó jóminőségű aranyat tartoznak fizetni. Fölmenti továbbá az új birtokosokat az újvári várispán joghatósága és a vármegyei seregben való katonáskodás alól. Fölöttük csak az önmaguk által választott bíró bíráskodik. Kassán már a 13. században volt egy Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom és ezzel kapcsolatban szegények ispotálya. Bizonyítja ezt IV. Márton pápának 1283. március 7-én kelt levele. Kassa 13. századbeli történetében figyelemre méltó adat, hogy András egri püspök (1275—1305), aki akkor Kassának is főpásztora volt, Szepesben 1290-ben kelt okiratával a kassai plébánost kivonja az esperesi joghatóság alól s megadja neki a hatalmat, hogy lelki ügyekben maga ítélkezzék. Csupán a kétes esetekben kell közKassa neve történeti sorrendben ilyen alakokban fordul elő : 1249-ig Kassa ; Mátyás király idejéig (XV. sz. közepe) Cassa, németül : Casha, Kasha, Kascha ; Civitas de Cassa, Cives cassanses ; Kaschaer Kind, a XV. sz. közepétől : Cassovia, civitas Cassoviensis, a XVI. sz.-tól : Kassa, Cassa, Cassau, Cassovia, Kaschau. Az 1918. utáni Košice egyetlen okmányon sem fordul elő. Kassa a magyar Kósa (magyar családnév) szóból keletkezett. 2 9