Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Az antológia költőiről

jaként is találkozni a nevével. Jelenleg a Madách Könyvkiadó dolgozója. Művei: Keselylábú csikókorom (versek, 1961), Erők (versek, 1965), Krétakor (válogatott és új versek, 1978). CSONTOS VILMOS 1908-ban született Garamsallón (lévai járás). A népiskola hat osztályának elvégzése után mezőgazdasági gyermekmunkás, majd asztalosinas. 1943-ig az asztalos szakmában dolgozik. Megjárta a második világháború poklát. A felszabadulás után is hű marad a falusi közösséghez: a Zalabai Egységes Földművesszövetkezet tagja és pénztárosa egészen nyugdíjba vonulásáig. Az Örökség című kötetét nemzetiségi díjjal tüntették ki. Művei: Magyar ugaron (versek, 1932), Üzentek értem (versek, 1936), Tovább kell menni (versek, 1941), Kell itt a szó (válogatott versek, 1956), Hiszek az emberben (versek, 1961), Üj szerelem (versek, 1966), Csendes lobogással (válogatott versek, 1968), Gyalogút (önéletírás, 1972), Örökség (versek, 1973), Dalol a föld (válogatott versek, 1978). DÉNES GYÖRGY 1923-ban született a gömöri Pelsőcön. Nehéz gyermekkor után (édesapja mint kommunista gyakran munka nélkül volt) sikerült elvégeznie a polgári iskolát és a kereskedelmi középiskola két osztályát. 1942-ig napszámos munkával kereste kenyerét, majd a pelsőci jegyzőség segédhivatalnoka lett. 1944-ben a nyilasok elhurcolták, de sikerült megszöknie. A felszabadulás után szülővárosában milíciaparancsnok, később napszámos, majd a gömörhorkai cellulózgyár munkása, laboránsa és bérelszámolója. Az Űj Szó ban 1949-ben tűnt föl verseivel. Az ő nevéhez fűződik a felszabadulás utáni szlovákiai magyar irodalom első verseskötete. Egy ideig a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének a dolgozója, 1951-től a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa, majd az irodalmi rovat vezetője. Művei: Magra vár a föld (versek, 1952), Kék hegyek alatt (versek, 1955), Hallod, hogy zengenek a fák? (versek, 1962), Évek hatalma (versek, 1966), Az idő börtönében (válogatott versek, 1970), Mélység fölött (versek, 1972), Tücsökhegedű (gyermekversek, 1974), Szemben a i?iindenséggel (versek, 1976). GÁL SÁNDOR 1937-ben született Búcson (komáromi járás). Mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. A Szabad Földmüves szerkesztője, a kassai Thália Színpad dramaturgja, majd a Hét riportere. Kassán él. 1970-ben Madách díjjal tüntették ki. Művei: Arc nélküli szobrok (versek, 1964), Napéjegyenlőség (versek, 1966), Nem voltam szent (novellák, 1968), Szabad vonulás (versek, 1969), Múmia a fűben (novellák, 1970), A szürke ló (mesejáték, 1970), Kőlapok (versek, 1973), Első osztályú magány (novel582