Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Ozsvald Árpád - Odüsszeusz

-žrř őszül a hajam, deret virágzik, erőm is elhagy, mint öreg fát a nedve, harcolni ismét, ölni parancsra ily vén embernek nincs már semmi kedve. Hazámnak kék füstjét kémlelem, asszonyom fáradt énekét hallgatom, és elmerengek még a tengeren, ha rőt palástját felveszi az este. Meg kell hogy békítsen a nyugalom, de tudom, fiam újra tengerre száll. (Földközelben, 1965) 77