Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság
Ifjúságból elégtelen
No jó! Meg fogunk javulni! — fogadkoztam. Lecsücsülünk a lépcsőre, és a javulás útjára teregetünk. Mert, ugyebár, elmehetnék a lányok után! De nem megyek, mert várom a világ legjobb anyuciját. Jujuj, hűvös ez a júniusi lépcsőcske ... Bizony, bizony ... hűvöske ... Elmehetnék hozzá a hotelbe! Kézit csókolom! Megjött a kislány! — kiabálom messziről. A szálló előcsarnokában legalább emberek vannak. Igen ám... de időközben becsukták a kaput, akkor pedig be kell menni a házimumushoz, „kéremszépentessékszíveslennikiengedni". És ha anyu még sincs szolgálatban? „Kéremszépentessékszíveslennibeengedni..." Nem, nem! A múltkor megbunyóztuk a mumus kölykét. Itt maradunk! Várunk! Minden szolgálat elmúlik egyszer. Felhoppázunk a lépcsőházi ablakpárkányra, bámulgatjuk a holdat, amelyről újabban mindenféle realitást akarnak kideríteni. Meg akarják fosztani az ifjúságot a holdvilágtól! Segítség! El akarják tőlünk rabolni a romantikát! Na és?! Kinek van arra szüksége Gizi nagyin kívül? „Bezzeg az én időmben más feladata nem volt a holdnak, csakis az, hogy világítson!" Ásítottam. Egye fene a lányokat meg a romantikát... Még hogy el tudnám képzelni a világot telefon, rádió, televízió, mozi és repülőgép nélkül? Én?! Mikor egyszerűen képtelen vagyok elképzelni más világot, mint amilyenben élek. Ha azt hallom: „légiriadó", éppen olyan elvont kép jelenik meg lelki szemeim előtt, mint amikor azt hallom: „postakocsi". Olvasok értről is, arról is, filmen szintén mutogatják mindkettőt, és én mégsem tudom magam beleélni semmiféle háborús gondolatba, és nem tudom elképzelni, hogy négylovas batáron „autóstoppolok" kitűzött oélom felé. Ha pedig azt hallom: szerelem ... Hát éppen erről van szó! Gizi nagyi azt mondta: Bezzeg az én időmben akkor ment a lány, amikor vitték! Mármint férjhez. Aki válogatott, könnyen pártában maradt. Ö csak tudja. Majdnem ilyen sors várt reá is, mivel a főuraktól nemcsak ócska ruhák és hiányos étkészletek kerültek a cselédlakásba, hanem fennhéjázás meg gőg is. A jövedelem nem volt arány38