Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság
Időzített boldogság
— Kinek az ötlete volt? — A Klárié vagy az enyém, már nem emlékszem. Amikor otthagyta a szalont, és elvállalta a divatlap szerkesztését ... Ezt, remélem, tudod? Nos, akkor magához vett titkárnőnek. De hiszen megírtam! Ilyen pech . .. Nem írtam meg? Pedig esküdni mertem volna rá! És ő sem írta meg, Klári? Nahát! Micsoda felelőtlenség! Senki sem közölte veled? Szóval, Klári otthagyta a szalont, elvállalta a divatlapot, egy napon bejött egy pofa, egy fotós, és felajánlotta, hogy hajlandó együttműködni a lappal, Klárinak kapóra jött, mert a fiú kitűnően dolgozik, ós amikor engem meglátott, azt mondta, klassz lábai vannak, akár egy őzikének. Ilyen hülyén kezdte, képzeld. Én persze nem maradtam adós ... mit lehet csinálni, hát... Nem igaz? Mit lehet válaszolni ilyen hülye megjegyzésre? De ő komolyan gondolta, azt mondta, fotózni lehet őket, mármint a lábaimat, mert szüksége volna harisnyamodellre, szóltam Klárinak, ő rögtön kapcsolt, felmérte a lehetőségeket, s azt mondta, a titkárnői teendőid mellett nyugodtan vállalhatod. Az ilyesmit tűrhetően fizetik. Másnap már elkezdtünk dolgozni. Elég fárasztó munka, nem mondom. Előbb csak a lábammal foglalkozott a mester, de munka közben felfedezte, hogy a kapcsolt részek sem rosszak . .. csípő, mell... s a többi... Azért többet is fizetnek. Hát így! Hogy mi ebben az erkölcstelenség, fel nem foghatom, manapság, amikor a legnagyobb filmsztárok ruha nélkül mutogatják magukat... Persze, előbb anyámat is meg kellett főzni, ez volt a legnehezebb, na de hát végül felfogta, hogy ha már orvos nem lehet belőlem, vagy mérnök, legalább pénzt keressek, nem igaz? Mégse állhattam ki almát árulni melléje a piacra. Apa nyugdíjára sem támaszkodhattam, beláthatod. A te anyád pedig... — Csakis magadról beszélj! — Kérlek! Nem kétséges, hogy jól jött a pénz... Meg nagy divatbemutatókra járhatok, az is nagyon érdekes. Ha hiszed, ha nem, majdnem minden modellt eladnak, amit én sétáltatok, mert én nagyon tudom a modelleket viselni. Már hívtak vendégszerepelni Prágába meg Pöstyénbe, egy264