Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

ni magyarjainkat elhatározásunk megmásíthatatlanságáról és végső döntésünkről ebben a kérdésben. Törődnünk kell azzal is, hogy visszacsatolt területeinken politikai pártjaink önös pártszempontokat tartva szem előtt, ne vegyék fel soraikba a magyarokat, akik védelmet keresnek a kitelepítés ellen. A magyarok kitelepítése a legnagyobb problémánk, szenteljünk tehát az ügynek nagyobb figyelmet!" A másik figyelemreméltó cikk a cseh szociáldemokrata párt napilapjában, a Právo liduban jelent meg október 16-án: „Ma lényegesen másként oldjuk meg a nemzetiségi kérdést, mint az első köztársaságban - írja a lap. - A németeket és magyarokat kitelepítjük, az itt hagyott kisebbségek részére pedig nem biztosítunk kisebbségi jogokat. Azok a németek, akik itt akarnak maradni és akik ellen nincsen kifogásunk, egyenrangú polgártársaink lesznek ugyan, de a csehszlovák nemzeti köztársaság állampolgárai. Ez ennyit jelent, hogy a hivatalok cseh és szlovák nyelven fognak velük érintkezni, és hogy a jövőben sem német, sem magyar iskoláik nem lesznek." A lap foglalkozik a Csehszlovákiába került magyarok számadataival is. „Nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok a magyarok pontos számáról" - állapítja meg ezzel kapcsolatban a Právo lidu, majd megemlíti, hogy az 1938-as népszámlálás szerint Szlovákia területén 57 897 magyart számláltak össze, az elcsatolt területeken 717 844-t, tehát összesen 775 741 magyar nemzetiségű polgárt: „Az 1930-as népszámlálás 603 764 magyart mutat ki. Ha tekintetbe vesszük a természetes szaporulatot, úgy feltételezhetjük, hogy alig 700 000-nél több magyar Csehszlovákia területén." Beneš elnök pártjának, a cseh nemzeti szocialistáknak Svobodné slovo c. napilapja november 17-i számában Mire oktatja Amerika a kisebbségeket? címmel egészen új oldalról világít rá a kisebbségi kérdésre: „Új államunk nemzeti állam lesz - állapítja meg a cikk. - A németek és magyarok kitelepítése után nem lesz már kisebbségünk a régi, München előtti értelmezésben. Itt maradhatnak azok a magyarok, akikről bebizonyítható, hogy nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen, és tevékenyen résztvettek a hitlerizmus elleni harcban. Új államunkban csakis ama magyarok részére adhatunk tartózkodási engedélyt, akik hajlandók lesznek egybeolvadni a cseh és szlovák néppel, ha különben meg is tartják némely egyéni sajátosságukat. A jövőre nézve kisebbségeinknek az Amerikai Egyesült Államok nemzetei szolgálhatnak példával életmódjukat illetően: mindanynyian egyazon egész tagjainak keli, hogy tekintsék magukat. Amerikában egy hazában közösen és békésen élnek egymás mellett az első kivándorlók utódai, a legkülönbözőbb nemzetiségek hozzátartozói. Anyanyelvüket senki sem bántja. A maguk módján tovább ápolják egykori nemzeti életmódjukat, de mindenekelőtt amerikaiak, és nem kívánja senki az angolul beszélő lakosságtól, hogy a kedvükért tanulják meg nyelvüket és változtassák meg a közéletet. Megismerték az egységesen irányított nagy gazdasági egész előnyeit, új nemzetiséget vettek fel, az amerikait, meghagyva 94