Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
13 Emlékirat Gyöngyösi János magyar külügyminiszterhez EMLÉKIRAT \ > •< Pozsonyban, 1945. XII. 4 1 A MAGYARKÉRDÉS AZ ÚJ CSEHSZLOVÁKIÁBAN A magyarkérdést a csehszlovák kormány ún. kassai programja szabályozza. A kor-* mányprogram szerint a Csehszlovák Köztársaság a csehek és szlovákok nemzeti állama, amely nem ismer el az államban kisebbséget. A német- és magyarkérdés megoldására a kitelepítést, illetve a lakosságcserét ajánlja. Az új Csehszlovákiában csupán antifasiszta magyarok és németek maradhatnak, akik ellen csehszlovák szempontból kifogás nem merül fel. A visszacsatolt Felvidék ún. „anyás" magyarjait 1 a szovjet-magyar fegyverszüneti szerződés értelmében azonnal kiutasítják, míg a magyarság többi részének kitelepítése, illetve kicserélése ügyében a kormány tárgyalásokat indítványoz a magyar kormánnyal. Azok a magyarok, akik az elmúlt uralom alatt fasiszta magatartást tanúsítottak és működésük kifogásolható, csehszlovák népbíróságok elé kerülnek, és büntetésük kitöltése után kerül sor átadásukra. így hangzott a csehszlovák kormány programja 1945 májusában 2 a kisebbségi kérdésre vonatkozóan. Ezt az elvi álláspontot az egész köztársaság területén a legféktelenebb magyarüldözés követte. Tekintettel arra, hogy a kormányprogram a német- és a magyarkérdést következetesen egy kalap alá veszi, a helyi és járási szlovák nemzeti tanácsok a kollektív felelősségrevonás elve alapján elkezdték a németek és magyarok koncentrálását és letartóztatását. Mindez annak ellenére történt, hogy a szlovákságnak az elmúlt hat év alatt semmi baja, sérelme a magyarokkal nem volt, ellenkezőleg, az önálló Szlovákia területén belül a belső viszony kitűnő volt és a magyarság jelentősen kivette a részét az ellenállásban. A magyarellenes akció a szlovákiai területek felszabadulása után valósággal forradalmi jelleget öltött, és az államfordulat utáni exlexet kihasználva, főként egyéni jövedelemszerzések forrásává vált. Elég volt a polgári értelemben vett tisztességes lakás ahhoz, hogy a városi magyart fasisztának bélyegezve elvigyék. Az akcióban a vezető szerepet a rendőrség mellett a partizánok vitték, akik a felszabadító harcban 87