Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

lők között az országot a volt munkáspártok több magyar vezető embere hagyta el, a legtöbben olyanok, akik az elmúlt hat esztendő alatt demokratikus meggyőződésü­kért több ízben börtönbüntetést szenvedtek itt, vagy a reakciós Magyarországon. A deportáltak számát immár több ezerre lehet becsülni. B) Internálás. A szlovákiai magyarok sorsalakulásának másik formája. Míg a vá­rosokból való kitelepítés egyaránt sújtotta a demokrata, szocialista, nem fasiszta, vagy politikailag semleges elemeket, a büntetőtáborban vagy politikai internálótá­borban való elhelyezésnél a hatóságok elvileg tekintettel vannak a politikai priuszok­ra. Általában és elvileg tehát a volt magyar jobboldali pártok és alakulatok tagjaira vagy vezetőire vonatkoznék ez az intézkedés. A gyakorlatban, sajnos, azt látjuk, hogy ehelyett vagy emellett internálótáborba kerülnek nem kis számmal olyanok is, akiknek az a vétkük, hogy magyar közéleti szerepet viseltek, vagy magyar kulturális munkát fejtettek ki, avagy egyszerűen a hatóság szemében „túlságosan" magyarok voltak. Az internálás így szintén széles, önkényes és kiszámíthatatlan alapon megy végbe. Gyakran egy lakóház, lakás vagy berendezés eltulajdonítása az internálás iga­zi oka. Mivel az exponált nyilaskeresztesek, fasiszták jelentős része eltávozott, első­sorban a „kisnyilasokat" fogdossák össze, vagy olyan kisembereket, akik néha csu­pán a községi életben töltöttek be jelentéktelen szerepet, olyan értelmiségiekkel, pa­pokkal, tanítókkal, hivatalnokokkal egyetemben, akik minden jobboldaliságtól, min­den politikától mentesen, csupán kulturális működést fejtettek ki. A szlovákiai hely­zetre jellemző, hogy az itt ismert szélsőjobboldali leaderek egyike sincs internálva, de sokszor ott van a teljesen ártatlan magyar kisember, ott az olyan középosztályú ember, aki szigorúan távol tartotta magát minden politizálástól, ott a demokrata múl­tú értelmiségi és a munkássportegylet voít tisztviselője. E széles alap folyamánya­képpen az e táborokba önkényesen vagy indokolatlanul bekerült emberek egyfajta erkölcsi védelmet nyújtanak azoknak, akik a méltányos és igazságos büntetést meg­érdemelnék. A szlovákiai magyar közélet nem egy demokratikus gondolkozású és „csehszlovák" múltú embere szenvedett el több hónapi internálást. Az idevágó gya­korlatra jellemző, hogy Csehországban az angol-amerikai fogságból hazabocsátott magyar katonák ezreit internálták pusztán nemzetiségük miatt. Az internálótáborok ellátása és higiéniája siralmas. Az internáltak például a Pozsony környékén levő egy­kori patrongyári táborban újságpapiroson alszanak - nők, férfiak, gyermekek vegye­sen -, ellátásuk a legszörnyűbb emlékű német koncentrációs táborok táplálkozási színvonalát is versenyre hívja. A nyári bélgyíkjárvány alatt több száz internált csu­pán egy illemhelyet használhatott. A deportáltak orvosi gondozásának hiányairól több tragikus eset tanúskodik. Számítani kell arra, hogy az őszi hónapok folyamán a halálozás aránya jelentősen nőni fog. A patrongyári tábor halottjait egy éjjel alatt felis­merhetetlenségig összerágják a tábor patkányai. A halottakat lepedőben temetik. Anya­nyelvi lelkigondozásban sem a kontináltak, sem az internáltak nem részesülhetnek. 81

Next

/
Thumbnails
Contents