Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
csupán az az egyetlen rendelete érintette közvetlenül a magyarkérdést, mely 1944. szeptember 6-án - az alapiskolákon kívül - megszüntette a magyar és a német iskolákat, illetve betiltotta a magyar és német nyelvű istentiszteleteket. Sőt még a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. február 4-i kiáltványa is differenciáltan szólt a szlovákiai magyarsághoz való viszonyulásról, bár egyik tételében már a későbbi hírhedt reszlovakizációs rendelet előképét lehet fölfedezni." A Szlovák Kommunista Párt 1945. február 28-a és március 1-je között megrendezett tanácskozásán - és Gustáv Husák itt elhangzott beszámolójában - azonban már érezhetően a magyarok ellen fordult a szlovák kommunisták hangulata is, hogy aztán a hónap vége felé, a nem sokkal később megalakítandó új kormány programjának moszkvai vitájában már teljes egyetértés mutatkozzon a magyarkérdésben a polgári pártok és a kommunista párt között. S bár a kommunisták magatartásában bekövetkezett fordulat okait dokumentumok hiányában nem lehet egyértelműen feltárni, Karel Kaplan nem járhat messze az igazságtól, amikor azokat a következőkben véli fölfedezni: „A kommunisták attól tartottak, hogy a többi párt nacionalista nyomása meggyöngíti pozícióikat, ha ők nem fogadják el a nacionalista irányvonalat. (...) Jól tudták, hogy céljaik elérése érdekében a nemzeti forradalom élére kell állniuk és pozícióikat meg kell tartaniuk még annak árán is, hogy a nacionalista hullám élére álljanak. Magatartásuk másik okát Moszkvának az a törekvése jelentette, mely szerint Közép-Európában meg kell semmisíteni a nemzeti kisebbségeket. Ám nem kevésbé jelentősnek minősíthetjük magatartásuk további okát sem: a lakosság föld utáni vágyát, mely a parasztoknál a földbirtokok felparcellázásának követelésében öltött testet. Ez a vágy viszont a magyar lakosság rovására könnyen megvalósítható és teljesíthető volt. Végül nem szabad megfeledkeznünk a kommunisták hatalmi ambícióiról sem, akik jól tudták, hogy egy nemzeti kisebbség nélküli államban sokkal könnyebben, kevesebb bonyodalommal lehet uralkodni." 1 2 Az 1945. április 5-én a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger miniszterelnökletével Kassán megalakult új csehszlovák kormány ugyanaznap kihirdetett, kassai kormányprogram néven ismertté vált híres programjának híres-hírhedt VIII. pontja aztán - melyet maga Klement Gottwald fogalmazott meg -, további pontjainak vonatkozó kitételei mellett, a németekkel együtt a magyarok fölött is kimondta az ítéletet. 13 Álljon itt az ominózus VIII. pont teljes terjedelmében: „Azok a szörnyű tapasztalatok, amelyeket a csehek és a szlovákok a német és a magyar kisebbséggel kapcsolatban szereztek - amely kisebbségek túlnyomórészben a köztársaság elleni fasiszta hódító politika engedelmes eszközeivé váltak, és amelyek közül különösen a csehszlovákiai németek csatlakoztak közvetlenül a cseh és szlovák nemzet elleni irtóhadjárathoz - a megújított Csehszlovákiát mély és tartós beavatkozásra kényszerítik. A köztársaság nem akarja és nem fogja sújtani államhű német és magyar polgárait és különösen azokat nem, akik a legsúlyosabb időben is 7
