Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
hűek maradtak hozzá, de a bűnösökkel szemben szigorúan és kérlelhetetlenül fog eljárni, mert ezt parancsolja nemzeteink lelkiismerete, számtalan vértanúnk szent emléke, a jövő nemzedékek nyugalma és biztonsága. A kormány ezért a következő elvek szerint fog eljárni: A Csehszlovák Köztársaság német és magyar nemzetiségű polgárai közül azoknak, akik 1938-ban, München előtt, csehszlovák állampolgárok voltak, az állampolgárságát meg fogja erősíteni, biztosítja a köztársaságba való esetleges visszatérését azoknak, akik szembehelyezkedtek a hitleristákkal és fasisztákkal, akik már München előtt tevékenyen küzdöttek Henlein és a magyar irredenta pártok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében, akiket München után és március 15. után a német és a magyar államhatalom az ottani rendszer elleni fellépésük és küzdelmük miatt üldözött, börtönbe vagy koncentrációs táborba zárt, vagy akik a német és a magyar terror elől kénytelenek voltak külföldre menekülni és ott részt vettek a Csehszlovákia felújítását célzó aktív küzdelemben. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárjogait érvényteleníteni fogja. Ezek a polgárok újra optálhatnak Csehszlovákia javára, de a köztársaság hivatalai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy minden ilyen kérvényt egyénileg bíráljanak felül. Azokat a magyarokat és németeket, akik a köztársaság, a cseh és szlovák nemzet elleni bűncselekmények miatt bíróság elé kerülnek, és akiket a bíróság elítél, megfosztja a csehszlovák állampolgárságától és amennyiben nem a legsúlyosabb büntetés sújtja őket, örökre kiutasítja a köztársaság területéről. Azokat a németeket és magyarokat, akik 1938, tehát München után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, nyomban kiutasítják a köztársaságból, amennyiben nem indul ellenük bűnvádi eljárás. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik Csehszlovákia érdekében fejtettek ki tevékenységet." 1 4 AIX. fejezetben a háborús bűnösök részére felállítandó népbíróságokról és internálótáborokról esik szó, az azt követőek a vagyonelkobzásokkal, földkisajátításokkal, az iskolák beszüntetésével, továbbá a kisebbségek politikai intézményeinek a betiltásával foglalkoznak. 1 5 3 A csehszlovákiai magyarság sorsa ezzel évekre megpecsételődött. Az a négy esztendő, melynek nyitányát hivatalosan a kassai kormányprogram jelentette, s a maradéktalan felszámolását és végletes megalázását, fizikai, szellemi és lelki erejének teljes szétzilálását szolgáló rendelkezések özönét zúdította a szóban forgó töredéknépre, tulajdonképpen még ma, kereken fél évszázad elteltével sem múlt el a (csehszlovákiai magyarság életében nyomtalanul. Az egymást követő, nagy sietve megalkotott törvényekkel, kapkodva meghozott rendeletekkel, gyors intézkedésekkel a csehszlo8
