Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

Hívebb emlékezésül..." i A második világháború a tengelyhatalmak és szövetségeseik megsemmisítő vereségével ért véget 1945 tavaszán. Az első szovjet csapatok - dél felől, a Békés megyei Dombegyház és Battonya, illetve a Csongrád megyei Csanádpalota térségében - még 1944 szeptemberében átlépték a magyar határt, s az esztendő végére az ország keleti részeiben fokozatosan mindenütt megszűntek a harcok. Horthy bátortalan kísérleteinek kudarca, melyek a Szovjetunióval való fegyverszüneti egyezmény megkötésére irányultak, illetve Szálasiék október 16-a utáni infernója azonban meghosszabbította a még német megszállás alatt levő magyar területek és a budapestiek szenvedéseit. Ugyanakkor Magyarország - a különböző politikai és társadalmi erők, pártok, szervezetek, jeles személyiségek törekvéseiben - már a háború utáni életre készült. Megindultak egy ideiglenes kormány megalakítására irányuló tárgyalások - öt párt és a Szabad Szakszervezetek képviselőiből december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely aztán 1944. december 21-én Debrecenben létrehozta az Ideiglenes Nemzetgyűlést, hogy ez egy nappal később, Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökletével felállítsa az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ez utóbbi december 24-én már fegyverszüneti kérelemmel fordult a szovjet kormányhoz, amely két szövetségesével, az amerikai és a brit kormány képviselőivel késedelem nélkül megkezdte - illetve felújította - a Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti feltételek kidolgozását.

1 A fegyverszüneti megállapodást az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges nagyhatalmak képviselői 1945. január 20-án írták alá Moszkvában. A megállapodás egyebek közt kimondta: „Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia által megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, úgyszintén hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz való csatolására vagy bekebelezésére vonatkozik."

2 (A szövetséges nagyhatalmak egyidejűleg érvénytelenítették a Szlovákia déli részeinek, valamint Erdély Magyarországhoz való csatolásáról rendelkező 1938., illetve 1940. évi bécsi döntőbírósági határozatokat is.) A fegyverszüneti egyezmény idézett passzusa egyúttal azt is jelentette, hogy abba az erőteljes szovjet támogatás ellenére sem került bele a magyar lakosság Cseh5