Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

számlájára történik, csupán a nyilasok vétkeivel indokolnánk. A csehszlovák kormány és a Szlovákiában önállóan rendelkező Szlovák Nemzeti Tanács a saját kezdeményezéséből - nem megtorlásként, nem viszonosságból fakadó rendelkezésként - a nyilas bűnök büntetéséért messze felülmúlóan felelős. Szlovákiában nem volt újvidéki eset, nem volt soha olyan viszony, mint Erdélyben a románok és magyarok között, a szlovákiai magyarság az egyetlen antifasiszta réteg volt a hat év alatt a Tiso-Szlovákiában, úgyhogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 25-én kelt rendeletében (7.§ 1., 2., 3. pont) csupán a Hlinka-féle pártban és a Német Pártban való tagságot minősíti kollaborációnak és véteknek, a Magyar Pártot nem! Mégis már Pozsony orosz felszabadítása után az első falragaszok a magyarokat egy kalap alá vették a németekkel és a fasiszta szlovákokkal. Sajnálatos gyorsasággal és hévvel indult meg minden magyar vonatkozásnak, a szerzett jognak sárba tiprása és eltüntetése. A fasizmus gyanújába esett magyarság nevében 1945. április 19-én egy négytagú magyar küldöttség emlékiratot adott át a Szlovák Nemzeti Tanács pozsonyi vezetőinek: Husák és Tvarožek minisztereknek.

1 Ebben az emlékiratban, melyet tizenegy magyar személyiség írt alá,

2 vázoltuk a szlovákiai magyarság magatartását az elmúlt hat év alatt, kértük szerzett jogaink, meglévő intézményeink megtartását, tárgyilagos elbírálást az egyenjogúság alapján, tisztelettel jelentkeztünk az új államkeretben való munkára. A két szlovák miniszter az emlékirat felolvasása után külön-külön is megállapította, hogy valóban, a szlovákiai magyarok az elmúlt Tiso-országban jól viselkedtek, hogy a németekkel történő azonosítást nem érdemlik meg, s azt mondták a végén, hogy aki nem volt fasiszta - tehát a magyarság 90%-a -, annak nem történik semmi baja. Április 21-én a szlovák rendőrség letartóztatta Esterházy Jánost,

3 akit most nemzetközi bíróság elé állítanak.

4 Holott nem Esterházy, hanem Csáky Mihály gróf volt a nyilasokkal kollaboráló szlovákiai magyar politikus, aki néhány munkatársával: Duka Zólyomi Norbert doktorral, a két Brogyányi-testvérrel,

5 Ludwig Aurél doktorral,

6 Németh Zoltánnal és néhány még jelentéktelenebb emberrel együtt destruktív munkát folytatott a Magyar Pártban, és a közéletben álcázott nyilas politikát folytatott. (Csáky

t egy hónappal később szintén letartóztatták.) Pozsony magyar lakosságát váratlanul, minden megelőző esemény nélkül, 1945. május 3-án reggel internálni kezdték. Rendőrök, detektívek, katonák mentek végig a villanegyeden, s a magyar nemzetiségű lakosokat magukkal vitték a rendőrségre, ott kilakoltatási végzést kézbesítettek nekik, mely szerint „nemzetrendészeti szempontból" el kell hagyniuk a várost s a Duna túlsó partján lévő Ligetfaluba kell költözniük, ahol 1918-ban épült, üresen álló házakban lakóhelyet foglalhatnak maguknak. A deportáltakat, mint egykor a zsidókat, ugyanazok a rendőrök kísérték át a Dunán vert hídon a Ligetbe. Ligetfalu, mely 6 éven át Németországhoz tartozott, jórészt lakatlan község. A Németországba menekült németek üres, csupasz falú lakásait foglalták el 43