Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
gyar Gortvakisfaludba küldött szlovák nemzetiségű bíró elleni halálos kimenetelű merénylet, a magyarok üldözése ellen szentbeszédeiben felszólaló sőregi katolikus papért megjelenő nyomozók lefegyverzése, vagy a dobfenekieknek az őket deportálni szándékozó hatóságok eszén túljáró megmozdulása említhető meg. 8 3 A helyi és egyedi jellegű példák természetesen hosszan sorolhatók még, s bár ezek jobbára egymástól elszigetelt, ötlet- és alkalomszerűen megvalósuló megmozdulások voltak, és egyelőre nem ismeretes semmiféle adat azzal kapcsolatban, hogy összehangolásukra bárki is kísérletet tett volna, a történeti tényszerűség kedvéért a kor tanulmányozásakor a sorsüldözött magyar lakosság életösztöntől, megalázottságtól vezérelt tiltakozó megmozdulásaiként mindenképpen figyelembe veendők, s talán komolyabb számbavételükre és összehasonlító elemzésükre is sort lehetne keríteni. Lényegében ugyanebbe a kategóriába sorolhatók - azon túl, hogy sokszor az elsődleges tájékoztatást szolgálták, az információáramlás nemegyszer egyedüli fenntartását jelentették - azok az egyéni (és közösségi) sérelmekről beszámolólevelek jelentések, naplófeljegyzések is, amelyekben a különböző magánszemélyek, papok, az előző államapparátus köztisztviselői, közalkalmazottai emlékeznek meg a velük és környezetükben történtekről - nemcsak egymás tájékoztatására, hanem - a legkülönbözőbb állami, közigazgatási, politikai és egyéb szervektől, szervezetektől várva a segítséget, panaszaik orvoslását. 8 6 * Bevezetőmben nem tartottam szükségesnek a csehszlovákiai magyarsággal kapcsolatos 1945-1948/49 közötti események részletes ismertetését, történeti hátterének, összefüggéseinek taglalását. E tekintetben mára már szerencsére gazdag és mindenki számára hozzáférhető történeti szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére, és a publicisztikának, az újságírásnak is vissza-visszatérő témája az. Örvendetesen sok írás foglalkozik e , jégveréses esztendők" (Gál Sándor kifejezése) magántörténelmével, személyes történelmével, azzal, hogy az események elszenvedői hogyan élték meg e nem mindennapi tragédiát. A kor - lassan könyvtárnyi - irodalmában, illetve dokumentumkötetünk tárgyában való tájékozódást, eligazodást szolgálja a kötet végén található, nemcsak a munkámban felhasználtakra összpontosító irodalomjegyzék. Éppen ezért a bevezetőmben elsősorban csupán olyan összefüggésekre szerettem volna rámutatni, amelyek dokumentumgyűjteményünk tárgyát - az 1945-1948 közötti esztendők csehszlovákiai magyar (és csehszlovákiai magyar vonatkozású) memorandumirodalmát és tiltakozó megmozdulásait - közelebbről érintik és véleményem szerint még mindig nem eléggé közismertek, illetve amelyek a válogatás indítékait és szempontjait világítják meg. Hogy azonban azok számára is világosak le27
