Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

gyenek az összefüggések, illetve érthetők maguk az események, akik csak most találkoznak először a csehszlovákiai magyarság közvetlenül a második világháború utáni tragédiájával, rövid történeti kronológiával szeretnék a segítségükre lenni. Hasonló megfontolásból született az egyes dokumentumokhoz csatolt viszonylag bőséges jegyzetanyag is, melyben nemegyszer további dokumentumok szövegére bukkanhat az olvasó, aminek következtében azok száma kötetünkben jóval több hetvennél. A több lelőhelyen, illetőleg több változatban is megtalálható iratoknál minden esetben jeleztem, hogy azok közül melyik képezi szövegközlésünk alapját. Az eligazítást segítve megadom a kötetünkben található ritkábban előforduló (vagy egyedi) rövidítések feloldását, a cseh, a szlovák és ritkább idegen szavak és kifejezések, szövegek jelentését, fordítását, s a kötet könnyebb kezelhetősége érdekében név- és helységnévmutatót is szerkesztettem (nem minden esetben sikerült azonosítanom az egyes dokumentumokban szereplő cseh- és morvaországi személyés helységneveket, ilyenkor a közlésükhöz alapul vett szövegváltozatban található alakjukat használtam). Tekintettel arra, hogy a kötetbe sorolt írásokat a sietős tett- és közlésvágy szülte, illetve hogy azok - a szerzőik ízlésében, iskolázottságában mutatkozó jelentős eltérések következtében - ortográfiai szempontból is változatos képet mutatnak, tartalmuk és stiláris különösségeik maximális tiszteletben tartása mellett igyekeztem azokat a ma érvényben levő helyesírási szabályok szerint egységesíteni és modernizálni. Kiigazítottam az eredeti, illetve a közléshez alapul vett szövegben található nyilvánvaló elírásokat és sajtóhibákat, az értelmezést zavaró grammatikai vétségeket, a legfontosabb esetekben rendet teremtettem a névelőhasználatban, egységesítettem a kiemeléseket, a különböző személy-, utó- és helyneveket, továbbá az idegen szavak és kifejezések írásmódjánál a napjainkban elfogadott konvenciókat tartottam szem előtt. A szövegben eszközölt, az értelmezhetőség érdekében elkerülhetetlen betoldásaim [] között olvashatók, a szövegromlások helyét [...] jelzi. Végezetül nem marad más hátra, mint köszönetet mondani mindazoknak a személyeknek és intézményeknek, akik munkámban valamilyen módon pótolhatatlan segítséget nyújtottak. Mindenekelőtt Molnár Imrétől, a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete tudományos munkatársától - aki egyben kutatásaim és munkám ösztönzője is volt - kaptam sok segítséget és támogatást, de számos dokumentumra, értékelési szempontra, tényre, adatra hívta föl a figyelmem Tóth Ágnes, a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa, dr. Boross Zoltán, a debreceni Déri Múzeum Sarló-gyűjteményének megteremtője, dr. Szőke István, az egykori Szent György Kollégium szíve-lelke, valamint Szalatnai Rezső lánya: Szalatnai Judit is. E helyen köszönöm Dippold Péternek, a Teleki László Alapítvány Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat igazgastójának a segítségét is. Nagy segítségemre voltak a kötet anyagának technikai előkészítésében, elrendezésében, gondozásában a lányaim, Tóth 28