Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

lés révén elsimítani, hogy ezen az úton segítsek szegény fajtestvéreim helyzetén aki alkalmazottai helyzete felett őszinte sajnálkozását fejezte ki. Amikor egy magyar testvérünk meghalt és felesége a legkisebb gyermekkel kórházba került, a munkaadó felesége a három otthon maradt gyermeket úgy gondozta, mint sajátjait. Van egy munkaadó, aki alkalmazottjának minden vendégét saját vendégének tekinti és pincé­je legjobb termésével vendégeli. Ilyen munkaadóknál az alkalmazott szívesen dolgozik, mert a magyar paraszt itt kinn is a mienk-tudatban él, s ezért a magyart hajszolni nem kell, mert tud és akar dolgozni, és ha a magyarságnak annyi mezőgazdasági felszerelése lenne, mint az ittenieknek - vetőgépek, szántó- és aratótraktorok, elektromos szecskavágók, elekt­romos cséplőgép és nagy marhaállomány, amely azonban minden gazdagság mellett sem tud még közepes tejellátást sem szolgáltatni -, akkor a magyarság munkakészsé­gével, munkaképességével és munkateljesítményével régi otthoni földjét tejjel-mézzel folyó Kánaánná tudná változtatni, míg itt minden pénz, anyagi bőség, magyar munka­teljesítmény mellett sem hozza meg a föld a felvidéki magyar középátlagot. Embertelenséggel határos egyes munkaadók munkakövetelménye. Šajnoha Amá­lia mansbergi birtokosnő (Tišnovi járás) alkalmazottait, a Gál testvéreket (Eszter 18, Gizike 16 éves) reggel 4 órától este 11-ig állandóan hajtotta, úgyhogy a fiatalabbik idegösszeroppanással kórházba került. Sir [?] rokytnoi földbirtokosnál Kéry Erzsike naponta 23 tehenet látott el és fejt. Korista, Pavlovice u Jimramova községbeli földbirtokosnál Péter Erzsike naponta 30 marhát, nővére 50 disznót etetett. Kiss Elvira és Lajos Mareffyben az ebédet állva kapják be, és özvegy édesapjuk otthon száraz koszton él. Az előírt ebédidőt sok helyen nem tartják be, hol a munkások „bennkosztosok", ott ki vannak szolgálva a gazdáknak, ott nincs megállás, nincs nyugalom. A benn­kosztolást sok helyütt erőltették, mert ez sokkal kényelmesebb megoldás a gazdára, mint a kommenció kiadása. A kommenció egyáltalán nem elégséges egy család ellá­tására, és ha magyar testvéreink nem hoztak volna elegendő élelmet otthonról, akkor éheztek volna. Beivis sajriki [?] földbirtokos még eddig nem adott kommenciót. Bodnár János Dolní Kounicén órabéres és élelmiszerjegyeket kap, de két hónapon keresztül nem volt lisztosztás. Visszás állapot, hogy a fiaik tehetetlen öreg szüleik ellátására nem kapnak kommenciót. Pl. Szabó Béla Hodonínban kap a maga, felesége és három gyermeke részére kommenciót, de az öreg szülők részére nem, pedig azok is fel van­nak véve a deportálási végzésre, és közös háztartásban vannak. Ugyanez a helyzet Tóth Istvánnal Miloticén. Zsírt a legtöbb helyen nem kapnak. Disznóhizlaláshoz sem kapnak elegendő terményt. Testvéreink legsúlyosabb keresztje a tűzifa. Egyáltalán nem elegendő egy évre 4 m 3fa és 16 mm kemény vagy 24 mm puha szén. S aztán milyen fa! Akácbotocskák, 216 )

Next

/
Thumbnails
Contents