Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

50 Evangélikus lelkész beszámolója a Morvaországba deportált magyarok helyzetéről 1947. október közepe E jelentésem nem foglal magában statisztikai adatokat, inkább szemlélődésemet sűrítem össze benne, és amennyire megvan az átfogó képem a morvaországi kitelepített magyarság szociális viszonyairól és lelki arculatáról, ezt akarom sorokba tömöríteni. I. Az általam bejárt vidékekre főleg Gömörből, Abaújból, Komáromból és a Csallóközből szórtak szét magyarokat. Az első menetben 5 hold birtokig terjedő földdel rendelkező gazdákat meg cselédeket és munkásokat deportáltak, a második menetben már közép- és nagyobb birtokosokat is. Nem követtek tehát a birtokállomány tekintetében semmiféle rendszert, sőt politikai pártállás tekintetében sem, mert pl. a kamocsai kommunista pártszervezet elnökét, Kamocsa felszabadulás utáni első nemzeti tanácsának elnökét egész vezetőségével együtt deportálták, és éppen így a körösi demokrata pártszervezet magyar nemzetiségű, nem reszlovakizált elnökét is. Van a deportáltak közt régi egyesült magyar párti, volt magyar agrár stb. Egyben azonban 95 százalékuk megegyezik: nem reszlovakizáltak, és az ő deportálásuk lett volna a kezdete a magyarok széttelepítésének, amit a kassai programban terveztek, majd a kétéves munkatervben lefektettek és amelyet a 88/1945. sz. elnöki dekrétumra támaszkodva akartak végrehajtani. Kétségtelen, hogy a nem reszlovakizált magyarok bosszúból való elhurcolása jogtalan cselekedet volt, a magyar menlevelekkel bírók deportálása pedig egyenesen a nemzetközi jogba ütköző. II. A deportáltak szociális viszonyai három tényezőtől függenek: a munkaadótól, a deportált előbbeni viszonyaitól és a munkát végző családtagok számától. a) Az állami nagybirtokokon, a katolikus egyházi birtokokon az alkalmazottak megkapják rendesen a törvényben előírt szolgáltatásokat, a kiszabott időn túli munkáért rendes túlórajárulékot kapnak. A középbirtokokon levő magyarok helyzete a gazdától függ. Akadtam olyan munkaadóra, többre is - mert minden munkaadóval igyekeztem felvenni a személyes érintkezést, és a közte és munkása közt előforduló ellentéteket személyes megbeszé215