Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

rok országa felett és ennek kárára, itt pedig a felelős magyar kormány megbízottai állapodtak meg egy szomszéd állam képviselőivel a magyarság elemi érdekei ellen. Nincs rá példa sem a közeli, sem a távolabbi múltból, hogy egy nemzet maga készít­se elő saját vérei számára, sőt saját állama számára ezt a katasztrófát. Mintha vala­mely sors hívta volna elő, hogy még ezzel is tetézni kell a meglevő tragédiát. Mert a magyar-csehszlovák megegyezés ilyen tragédiát készített elő. A prágai-budapesti egyezmény lakosságcseréről szól. De míg Magyarországot az önként jelentkező szlovákok hagyják el, Szlovákiában a szlovák hatóságok jelölik ki a kicserélendő magyarokat. Ez, a tények stílusára fordítva az egyezmény szövegét, azt jelenti, hogy Magyarországról átjön Csehszlovákiába a szlovák szegénység, s a szlovákok majd áttolják a vagyonától megfosztott nincstelen magyarokat, hogy azzal is növeljék a B-listára kerülők és általában a nyomorgók óriási számát. Meg kell állapítanunk, hogy minden ilyen kicserélendő magyar elkeseredett ellensége lesz a demokráciának, kolonc az ország nyakán, s élő tilalomfa minden jövőbeli csehszlo­vák-magyar közeledés ösvényén. De nemcsak ezt hozza magával az egyezmény. Lehetővé teszi a szlovák félnek, hogy kvótán felül áttehesse Magyarországra azokat, akiket népbírósági paragrafusok alapján vád alá helyeztek. Mégpedig az egyik paragrafus alapján áttehet ilyképp egyezer embert, további paragrafusok alapján meg nem szabott mennyiségű vádlot­tat. Elképesztő megegyezés! Még csak nem is határolja el a vád alá helyezetteket bizonyos időpontra, ami tényleges államellenességet és fasizmust állapíthatott volna meg, hanem hozzájárult ahhoz, ami ma már tény, hogy tudniillik az egyezmény alá­írása után a szlovák belügyi megbízottság politikai osztálya blanketta-feljelentések ezreit adta át és adja át a népbíróságnak, és sommásan óhajtja elítélni a magyarság demokratikus múltú és jellemű, antifasiszta magatartású vagyonos vagy jelentékeny tevékenységű tagjait szerte az egész országban. Mivel az egyezmény nem határolta el ezeknek a számát, a szlovák törekvés, főleg ha a magyarországi szlovák propagan­da az óhajtottnál kisebb sikerrel jár, az lesz, hogy ezt a számot minél magasabbra srófolják fel. Ma már negyvenezer magyar ellen indult itt meg az eljárás. Ezeket az embereket természetesen a népbíróság elé fogják vinni, habár ok nincs reá. Hisz ha ok lett volna az üldözésükre, akkor az 1945. év folyamán, amikor futószalagon foly­tatták le az ítéleteket, elítélhették volna azokat is, vagy őrizetbe vehették volna őket, vagy internálhatták volna. Ezt azonban nem tették meg, mert a minimális ok is hiány­zott ehhez. Most azonban a magyar engedékenység és a beleegyezés felfegyverezte a szlovákokat a magyar réteg üldözésére. így jönnek létre az új internálótáborok, a vád alá helyezett magyarság kiküszöbölésére. De adott a szlovák-magyar megegyezés még egy fegyvert ellenünk a szlovák kézbe: az elszlovákosítást. Már folyamatban is van. A szlovák közigazgatási hatósá­gok a szlovák telepítési bizottság számára most írják össze a magyarokat országszer­123

Next

/
Thumbnails
Contents