Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - V. Hadak útjában (1686-1711) - 1. Visszafoglalt (vagy elfoglalt?) vidék

legjellegzetesebb képviselője, Esterházy Pál (1635—1712), aki a török elleni harcok alsó-magyarországi fővezéréből, majd tábornagyából előbb nádorrá, majd pedig birodalmi herceggé lépett elő. A család hatalmas vagyonáról — melyet az elkövetkező majd kétszáz évben az ipolypásztói uradalom jobbágyai is gyarapítottak — sok egyéb mellett mindennél beszédesebben a pazar eszterházai (fertődi) kastély vall. A török elleni hadjáratokban kimerült jobbágyság helyzetét még inkább súlyosbította, hogy a „felszabadító" császári had nem visszafoglalt, hanem elfoglalt, megszállt területnek tekintette a megyét. Egy 1692-es adat szerint a német katonaság eltartására Hontban minden portára tizenhat forint adót vetettek ki. öt évvel később Nagy-Hontra 1776 és fél katonaporció esett, portánként havonta három, évente harminchat forint értékben. A porciót ezerkétszáz német katona s a tisztikar eltartására vetették ki. A súlyos terhek elől a jobbágyok százai, ezrei szöktek meg, az őszi adóösszeírások idején a falvak egyszerűen elnéptelenedtek. Ám a menekülésnek ezt az útját is megakadályozta az udvar, parancsba adván, hogy szökevény jobbágy vagyonát a földesúr adó fejében foglalja le. A század végére gyorsított ütemben követik egymást a rendeletek: összeszedik a fegyvereket — nem árt az óvatosság! — az elégedetlen néptől; szélnek eresztik — nem tanácsos együtt tartani ennyi fölfegyverzett magyart! •— a végvári katonákat, akik zsoldjukból kikopván fosztogatással, a jobbágyoktól való erőszakos szerzéssel tudják csak fenntartani magukat. Szegénylegénnyé süllyedt végbeliek, szökött jobbágyok, zavarosban halászok, tolvajok és latrok járják a megyét, rettegésben tartva a jobbágyságot, melynek szorongásait az is fokozta, hogy — miután I. Lipót 1702-ben nyolc magyar huszár- és négy gyalogezred felállítását rendelte el — fiai erőszakos katonafogdosás, kötéllel való verbuválás áldozatai lettek. A megyét megszálló német seregek nemcsak gazdasági szempontból keserítették a jobbágyok életét. A katonaságot a klérus, igyekezvén csíráit is kiirtani a hűbérellenes reformációnak, nyílt protestánsüldözésre használta fel. 1701-ben az udvar elrendeli, hogy a töröktől visszafoglalt területeken be kell vezetni a protestáns vallásgyakorlat tilalmát. Nyitányaként 95