Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - III. " Ali győzelem-ünnepe van ma" (1541-1594) - 1. A magholdult Dél-Hont

Ezen a vitézök örömbe valának, Kit bennök érének, sokat nyakazának ... Tinódi krónikás énekén kívül, mely Az szálkái mezőn való viadal címet viseli, Istvánffy Miklós és Forgách Ferenc történetírók is megemlékeztek erről az Alsó-Ipoly menti csatáról. A törökök vesztesége nyolcszáz-kilencszáz főre rúgott; portyázó seregüknek a fele jutott csak vissza Esztergomba. Halottaikat egy Halom nevű földhányás takarja, amely a Kiskeszi és Ipolyszalka közti országút közelében ma is jól láthatóan emelkedik ki a földből. Az 1544-es lévai török portya és a szálkái csata intő jelnek bizonyult, fölhívta a figyelmet a török terjeszkedésére. Hont vármegye arra törekedett, hogy az Ipoly-vonal védelmét biztosítsa a hódítók ellen. Az 1546-os országgyűlés kérelme alapján törvénycikk rendeli el, hogy Drégely és Ipolyság várát meg kell erősíteni, s kellő számú katonával kell ellátni. Ugyanazon évben hoztak határozatot arról, hogy Ipolypásztón is várat kell építeni. E várnak ma már egyetlen fala sem látható; köveit állítólag a szőlőhegyi pincék építésénél használta föl később a lakosság. A népi emlékezetben azonban számtalan nyoma van annak, hogy Ipolypásztón létezett valamiféle vár, amely éjszakánként tűzjelekkel bonyolított le hír- és üzenetcserét Drégellyel. A XVI. század második felére Magyarországon körülbelül nyolcszázra-ezerre tehető a várak, erődítmények, palánkvárak száma (ugyanennyi az országban a város, mezőváros). Falum a török bejövetele előtt oppidum volt; erre való tekintettel rendelhették el, hogy itt is kell emelni várat. Építését és őrséggel való ellátását a lévai várnak kellett biztosítania; falum ugyanis e várnak volt tartozéka. Milyen lehetett az ipolypásztói erődítmény? Meredek sziklafalon álló, nagy, erős, afféle „igazi" vár képét ejtsük ki képzeletünkből. A vár magja a Mohács előtti időkből már ismert kastély körül lehetett. Belterületéhez tartozhatott még a templom — melyet állítólag lőrésekkel láttak el —, a Suttyóm egy része, esetleg egész területe. Mindezt palánkfallal övezték. Hatalmas cölöpöket ástak a talajba, közüket vesszővel fonták, sárral tapasztották be. Ugyanilyen módon építettek még egy cölöpsort; a kettő 70