Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - III. " Ali győzelem-ünnepe van ma" (1541-1594) - 1. A magholdult Dél-Hont

tett hallani. Elfoglalták a hódítók a Duna innenső oldalán álló Kakat falut is. Erős palánkvárat építettek itt, melyet Dzsigerdelen Parkaninák. neveztek el. Szó szerint ez „zsigerlyukasztó végvár"-at jelent, olyan helyet, ahonnan behatolhatnak a királyi fennhatóság alatt levő hátországba. Hogy e végvár milyen erős török fészeknek bizonyult, jól mutatja, hogy az egykori Kakat falut, megmagyarosítva kissé a török szavakat, a vidék népe Csekerdény, majd pedig Párkány néven tartotta számon Szulejmán fajának bejövetele óta. Az esztergomi—párkányi törökök, rablófészkeikből messzire kicsapva, sokat háborgatták a vidék népét. 1544-ben ezerötszáz lovasuk és négyszáz gyalogosuk egész Léváig hatolt. Az éjszaka leple alatt rajtaütöttek a városon. Magát a várat nem bírták bevenni; a várost azonban fölperzselték, s gazdag zsákmánnyal megrakodva vonultak vissza Esztergom felé. Thury György ipolysági kapitány és a balassagyarmati Horváth Bertalan csapatai lóhalálában vágtattak az Alsó-Ipoly mentére, hogy elvágják az Esztergom felé igyekvő törökök útját. Ipolyszalkánál bevárták őket és rajtuk ütöttek. Ekkorra a helyszínre érkezett Nyáry Ferenc, a surányi várkapitány is, háromszázötven huszárjával. Tinódi Lantos Sebestyén, a krónikás költő, így örökítette meg Nyáry megérkezésének pillanatát: ... Szálkái mezőre mikoron jutának, Az tereken magyar zászlókat látának, Ottan Ipol vizén el-általgázlának, Ezek szömbe vívnak, egymásnak mondának. ... Ezt jó Nyári Ferenc látá, nem múlatá, Az ő szép szavával népit bátoritá, Hamar mindeneknek Jézust kiáltata, Az ő jó lovakat futni bocsáttata. Száguldva a vízön ők általzörgének, Nagy vakmerőképen rájok öklelének, Az tereket futamának, rettenének, Lovagok, gyalogok sok helben veszének. 69