Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 6. Meghalt Mátyás király, oda az igazság (1490-1541)

században 220—265 főt számlálhatott. Fogalmaink szerint falunak is kicsi tehát a település. Ám nem a mai, hanem a korabeli viszonyokból kell kiindulnunk. Abból, hogy az 1400-as évek végén Hont megyében mindössze 3600 portát (ami egyúttal azt is jelenti: ennyiszer két családot, vagyis ennyiszer tíz lakót) írtak össze. Egy négyzetkilométerre másfél porta, tizennégy személy sem jutott. Roppant alacsony ez a szám: országos átlagban egy négyzetkilométerre majdnem hét porta, illetőleg csaknem hetven személy esett. Hont tehát az idő tájt a gyéren lakott megyék közé tartozott; határain belül egy kétszázötven fő körüli település, mint amilyen Pásztó is lehetett, a „nagyobbak" közé tartozhatott. Uralkodása alatt a fényes udvart, erős hadsereget tartó Mátyás két olyan intézkedést is hozott, amely a jobbágyságra új teherként nehezedett. Kapuadó helyett, melyet az egy portán élő több család korábban együtt viselhetett, „füstönként a tényleges háztartások száma szerint hajtotta be az adót. Telkenként egyforintos hadiadót is szedett. Ugyanakkor olyan belső rendet alakított ki, amely a zavartalan termelőmunkát és életvitelt nemcsak hogy lehetővé tette, hanem ösztönözte is. A népi emlékezet legendaként őrzi, miképpen védelmezte az igazságos Mátyás a jobbágyok érdekeit. Az a fajta uralkodó volt, aki nemcsak követelt, hanem tartozott is népének. Renddel, nyugalommal. A róla kialakult kép érvényét a maga módján szülőfalum is igazolja. A középkori Ipolypásztó legsikeresebb néhány évtizede az 1458-tól 1490-ig ívelő Mátyáskorszak. 6. MEGHALT MÁTYÁS KIRÁLY, ODA AZ IGAZSÁG (1490—1541) A Mátyás halálától Budavár török bevételéig tartó fél évszázad a magyar történelem legzűrzavarosabb időszaka. Tehetségtelen, gyönge kezű uralkodók váltják egymást a trónon. Hatalmaskodó főurak marják a jobbágyságot s egymást — birtokkoncokért. Belső válságok emésztik az országot. Előbb a Dózsa-fölkelés, a nyomában járó hírhedt megtorlásokkal, bosszúval, jobbágyok röghöz kötésével (amely Pásztót kétsze61