Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 6. Meghalt Mátyás király, oda az igazság (1490-1541)

resen is sújtotta, hiszen nemcsak egyének jogait korlátozta, hanem a környékbeli jobbágyoknak a mezővárosba való beáramlását is megszüntette). Majd Mohács következett. S nyomában az áhított országépítés helyett egy kisebbfajta „polgárháború": évekre nyúló trónharc Szapolyai János és I. Ferdinánd között, úri marakodás, amely Buda vesztésével ért szomorú véget... A „magas" politika el- és szétzüllése — történhetne-e másként? — kedvezőtlenül hatott a „lenti" életre is. Jó néhány jellemző adattal tanúsítják ezt az Ipolypásztóra vonatkozó oklevelek. Olyannyira, hogy ha az előző korszakban Mátyásról, az igazságosról dédelgettek magukban mesétlegendát falum lakói, a visszájára fordult időben ezt kellett megtanulniuk: Meghalt Mátyás király, oda az igazság ... Lévai János, a Mátyás-kori Ipolypásztó ura, 1497-ben hunyt el. özvegye két év múltán bizonyos Haraszthy Ferenc második feleségeként tűnik föl. Van ugyan Lévai Jánosnak fiú utódja, Zsigmond, ő azonban ekkor még kiskorú; Pásztót tehát Haraszthy bírja. 1503-ra viszont Zsigmond már nagykorú lesz, ám — mint egy oklevél bizonyítja — változatlanul kispénzű. A garamszentbenedeki konvent előtt ugyanis azt állítja, apja halálával vagyoni gondok szakadtak rá. Haraszthy Ferenctől ezért csillagászati összegű: huszonkilencezer forintnyi kölcsönt vett föl, melynek fejében számtalan birtokát, köztük Pásztót is zálogba adta a nevezettnek. Három év múltán a zálogbirtokok jövedelme megtérítette a hatalmas kölcsönt; Haraszthy a garamszentbenedeki konvent előtt visszabocsátja Lévai Zsigmond kezére a lévai vár és tartozékfalvai fele részét. Ám ugyanebből az évből egy másik oklevél azt bizonyítja, hogy a két úr a kérdéses uradalmat (tartozékaival egyetemben) újra csak megfelezi egymás között. Ez időtől fogva 1522-ig többször is előfordult, hogy Pásztó egyik fele Lévai Zsigmondot, másik fele pedig Haraszthy Ferencet szolgálta. Ám jelentkezett egy harmadik érdeklődő is: Podmanini László. Olyan jogalapon tartott igényt a birtokra, hogy édesanyja Lévai Cseh lány volt. Az elhunyt Lévai Jánosnak volt egy Borbála nevű lánya is, aki Podmanini Jánoshoz ment férjhez; anyja volt tehát Podmanini Lászlónak, aki nem kevesebbet állított, mint hogy a hatalmas lévai várbirtok Ipoly-vidéki tartozékai női ágon anyját és őt illetik meg. 62