Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 5. Oppidum Paztoh (1458-1490)

lassagyarmatot, ahol az idő tájt — rendszerint Nógráddal közösen •— a megyegyűléseket tartották. E gazdaságföldrajzi adottságok is hozzájárultak ahhoz, hogy Mátyás korában a falu nagy fejlődésnek induljon, központja legyen a lévai vár Ipoly—Börzsöny vidéki tartozékfalvainak. Műtörténészek szerint az 1400-as években bővítették ki és építették át (gót stílusban) a község templomát is: ekkor kap­hatta a szent ház a régi iratokban többször említett csúcsíves keresztboltozatot (belvilága ezt az ősi vonást a későbbi kény­szerű átépítések miatt, sajnos, teljesen elvesztette). Hont me­gye monográfiája szerint a templom a XV. századtól kezdve a cisztercitáké volt. E rendről pedig — lévén Ipolypásztó szempontjából ez sem közömbös — tudnivaló, hogy nem élt magába zárkózó, kolostorok falai mögé húzódó életet. Nagy szerepe volt a földművelés haladottabb módszereinek s a kony­hakertészetnek az elterjesztésében. (1465-ben, amikor oklevél is bizonyítja már a falu egyházashely voltát, bizonyos Acha­tiust említenek Pásztó plébánosaként.) Tehát: jobbágyházak, nemesi kúria (kastély), új gótikus templom — s kész a korabeli falu képe. Azazhogy: a mező­városé. Mert a XV. században Ipolypásztó oppidummá (mező­várossá) emelkedett. Ne gondoljunk persze mai értelemben vett városra. Civitas (fallal körülvett, jelentős kiváltságokat élvező, „igazi" város) Hont megyében akkor még mindössze három volt: Korpona, Selmecbánya és Bakabánya. Nagyma­rost és Bátot fölváltva emlegetik az oklevelek hol civitasként, hol oppidumként. Rajtuk kívül az 1400-as években két mező­város van még a megyében: Drégely, illetőleg — mint ezt először egy 1463-as, másodszor egy 148l-es oklevél említi — Ipolypásztó. Kicsike, ma mindössze hatszáz lakost számláló falum egyike volt tehát Hont legrégibb mezővárosainak (Bozók, Egeg, Ipolyság, Visk kapta még meg ezt a rangot az 1500-as évek elején). Az oppidum magyar elnevezése: a mezőváros, rendkívül találó szó. Olyan települést jelöl, amely alapjában véve föld­művelő jellegű, de bizonyos városi kiváltságokat (vám- és vásár jogot) élvez, s tán némi „városias" vonása (piactere, temploma, kúriája vagy kastélya) is van. A földesurak ver­59

Next

/
Thumbnails
Contents