Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 4. Sűrűn zajló hetven év (1387-1457)
nak lett feudális ura. Nevének Cseh előtagja nem származásra utal. 1424-ben (majd kétszáz évvel a tatárjárás után) megint csak hadak útja lett Hont megye. Jiskra cseh zsoldosvezér csapatai kezdik támadni s megszállni a megyét, főleg a gazdag északi bányavárosokat. Lévai Péter 1434-ben egy időre megtisztította a vidéket az idegen seregektől; a Cseh nevet ekkor, hadi sikerének emlékére vette föl. E sikernek is része lehetett abban, hogy Lévai Cseh Péter, az erdélyi vajda cím büszke viselője, az Ipoly—Börzsöny vidéki, hét faluból álló birtoktestet Zsigmondtól megkapta. Ám valami még ennél is nagyobb súllyal esett latba. Mi volt ez? Pénz és pénz és megint csak pénz. Zsigmond király Lévai Cseh Pétertől az udvar költségeire előbb tízezer, majd háromezer, végül pedig kétezer magyar aranyforintnyi támogatást kapott. Csillagászati összeg volt ez abban az időben! Érthető hát, hogy 1437-ben Zsigmond olyan utasítást ad a sági konventnak, hogy zálog címén iktassa be Lévai Cseh Pétert jó néhány olyan birtokba — köztük Pásztóéba is —, melyek korábban a király kezén voltak. Lévai Cseh Péter fényes pályáját a halál törte ketté. 1440ben fia, Lévai Cseh László biztosította magának Pásztót s a hozzá tartozó Hont és Nógrád megyei birtokokat. A tény meglehetősen száraz; ám elevenné válik rögtön, ha az oklevelek révén bizonyos családi titokba pillantunk be. Az ipolysági konvent 1440-es irata szerint Pásztó körül családi perpatvar támadt. A birtok jól jövedelmezhetett, mert ketten is szemet vetettek rá. Az egyik oldalon Lévai Cseh Péter özvegye, Katalin asszony, a másikon pedig a fiú, Lévai Cseh László. Kiderül, hogy halála előtt Lévai Cseh Péter nagynevű egyházi és világi urak előtt végrendeletet tett; ám ennek pontjait László kiforgatta, a végrendeletet s az okleveleket érvénytelennek nyilvánította, s álláspontját a garamszentbenedeki konvent előtt is bejelentette. Azért éppen e hiteles hely előtt, mert a benedekiek állították ki azt az okmányt, mely szerint a pásztói uradalom (vagyis falum s az alája rendelt hat Ipoly menti és Börzsöny-vidéki község) Katalin aszszonyt illeti meg. Am a vonatkozó iratokat Lévai Cseh László megkaparintotta tőle, megakadályozva, hogy a budai káptalan s a királyi biztosok beléjük tekintsenek. Katalin asszony 52