Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 4. Sűrűn zajló hetven év (1387-1457)

fölpanaszolja, hogy László a pásztói uradalmat magának foglalta el, s ennek fejében más birtokokat — köztük igencsak távoliakat: Tolna, Bodrog, Pozsega megyeieket — ajánl föl neki. E pereskedésbe, lévén szó anya és fiú közötti huzavonáról, különösen vegyül valami rossz íz. Ám nem tyúkper ez: a viszálynak tétje van! A XV. század derekán Pásztónak már vámjoga van (jó forrása ez a földesúri jövedelemnek); vásároshely, forgalmas utak mentén fekszik; székhelye a lévai vár Ipoly—Börzsöny vidéki birtoktestének. Mind Katalin asszony, mind pedig Lévai Cseh László ragaszkodik hozzá. A pert a fiú nyeri meg. Ezzel azonban még nem vethette meg lábát e tájon. 1442-ben ugyanis Lászlót hűtlenséggel vádolják. Ennek fő oka az lehetett, hogy László — követve a korabeli főurak szokásait — hatalmával nem csupán élni, hanem visszaélni is tudott: fölperzselte Selmecbányát, amely mint bányaváros a királynő tulajdonában volt. Büntetésképpen a tőle elkobzott pásztói uradalom a drégelyi várnagyok tulajdonába ment át. Dühíthette a büntetés a féktelen, nagy indulatú Lászlót! Afféle „csak azért is" alapon tovább hatalmaskodik: 1446-ban például az ipolysági kolostort fosztja ki. Ám alighanem rájött, hogy taktikát kell változtatnia. Részt vesz a török elleni harcokban a Balkánon. Török fogságba esvén, hatalmas összegért: tizenhatezer aranyért váltotta ki magát. Híre-neve ezek után javulhatott, mert 1454-ben Pálóczy László országbíró azt az utasítást adta a budai káptalannak, hogy iktassa be Lévai Cseh Lászlót Pásztó (Szakállos, Mikola, Perőcsény, Lontó, Zalaba, Orsány és Szokolya) birtokába. A döntés ellen a már említett Katalin asszony tiltakozást nyújtott be; a királyi bíróság azonban László javára dönthetett, mert a továbbiakban az ő nevén tűnik föl a birtok. Amelyen a Lévai Csehek úgy megvetik lábukat, hogy jó száz év múltán majd csak a halál: híres családjuk kihalása mozdítja ki őket onnan. Miközben a nagyurak (akár családon belül is) egymással marakodnak, egymás birtokait dúlják, már-már részekre szakad az ország. Déli határait a török pusztítja, lekötve a magyar haderőt. A korabeli Felvidék nagy részét, beleértve Hont megyét is, a Habsburgok zsoldjában álló Jiskra seregei tartják kezükben. Uralmuk főleg 1440-től erős, s tart jó két 53