Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 4. Sűrűn zajló hetven év (1387-1457)

és Peszek szántóit, erdeit és rétjeit is elfoglalta, a birtokában levő Lontóhoz csatolta, s ottani jobbágyaival használtatta. Nem esik messze az alma a fájától... Ugyancsak Tamás prépost és a sági konvent bizonyítja egy 1412-es oklevélben, hogy Simon fia, Szécsényi Miklós lontói, szakállosi és pásztói jobbágyaival erőszakkal elfoglalta Tergenye és Kissalló földjeit, sőt az utóbbi erdejét a pásztóiakkal kivágatta. A panasztevő kéri, tiltsák el Szécsényi Miklóst és jobbágyait az elfoglalt földek bitorlásától, használatától és jövedelméből. A Szécsényi birtokfoglalásai, melyek nemcsak az érintett falvak urainak okoztak kárt, hanem minden bizonnyal a jobbágyok életét is keserítették, nem a legjobb fényt vetik a korabeli közállapotokra. Volt mindamellett Zsigmond uralkodásának néhány pozitív vonása is: a városok, a céhek, a kereskedelem, a piacozás támogatása. 1387-ben a Szécsényiek falumban még minden jogalap nélkül szedtek vámot; 1412-re viszont Ipolypásztó vámhely lett, jelezvén, hogy az Alsó-Ipoly mentén ekkoriban már élénkebb áruforgalom bontakozott ki. Bizonyítja ezt az is, hogy vidékünkön az idő tájt több faluban is tartottak vásárokat. 1419-ben Zsigmond király utasítja Szécsényi Miklóst, hogy a börzsönyi polgárokat a perőcsényi, mikolai és az ipolypásztói vásárokra engedje be, illetőleg hogy saját jobbágyainak tegye lehetővé a börzsönyi piac látogatását. E kedvező változások mellett azonban sok gond és baj is gyülemlett föl az akkori években. Jellemző a nagyúri önkényeskedésekre, hogy Szécsényi Miklós — aki vára után Salgóinak kezdi nevezni magát — nemcsak hogy idegen birtokokat foglalt el, hanem még hamis pénzt is veretett. Tettéért 1424-ben két várának elvesztésével lakolt. Am Salgó s vele együtt Pásztó továbbra is a kezén maradt. Zsigmond király azonban egy idő után megsokallhatta Szécsényi-Salgói Miklós tetteit, mert birtokait — Szakállost, Perőcsényt, Lontót, Zalabát, Orsányt, Szokolyát és Pásztót — 1437-ben Lévai Cseh Péternek adományozta. Ez a Lévai Cseh Péter pedig nem volt más, mint a már említett Sáray László fia. De hogyan lesz egy Sárayból Lévai Cseh?! Péter a Lévai nevet akkor vette föl, amikor mint barsi főispán Léva várának s a hozzá tartozó számtalan falu51