Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 3. Nyugalmas emberöltő (1321-1382)

s amely — a sírokból származó leletekkel együtt — a második világháború alatt tűnt el az iskolai régiségtárból. Roppant kárára a kíváncsi utókornak. Hiszen okleveles adatunk az Anjouk korából nem sok maradt. Egy 1358-as irat viszont érdekes esetet hagyott ránk. Hont és Nógrád megyék Balassagyarmaton tartott ülésén megjelent egy Komlós Miklós nevű jobbágy, aki felpanaszolta, hogy Mikola faluban élő Noak (Novák) mester hivatalnoka, bizonyos „Dragunya", a Pásztóra vezető szabad úton őt megtámadta, minden vagyonától megfosztotta, mi több: súlyosan megsebesítette, és egész Kissarlódig üldözte. Noak mester a megyegyűlés előtt azt vallotta, az erőszakos cselekedetre nem adott parancsot hivatalnokának. A fő bűnös, Dragunya viszont nem jelent meg a bírói szék előtt, s ezért őt Zselízi Vesszős György úr jobbágyával, Komlós Miklóssal szemben „elmarasztaltákMagyarán: a garázda Dragunyának fizetnie kellett a bírói költséget, s ugyanakkor a várakozó fél, Komlós jobbágy kiadásait. Az eset emlékeztet a Csák Máté korabeli állapotokra; az a tény viszont, hogy maga Kont nádor foglalkozott az üggyel, s abból Dragunya került ki vesztesként, arra vall, hogy az Anjouk alatti belső rend a jobbágy érdekvédelmére is kiterjedt már. A korszak történészei azt mondják, hogy Károly Róbert és fia, megteremtve a zavartalan munka lehetőségét, föllendítették a jobbágyi gazdálkodást. Agrártörténészek szerint ekkor terjedt el a szabályozott talajváltó művelés, a háromnyomásos gazdálkodás. A szántókat három nyomásba osztották: egyik éven őszi, másikon tavaszi gabonát vetettek beléjük, a harmadik évben pihentették a földet. Az ugarolás Zolnay Béla szerint az 1300-as évektől mutatható ki először oklevelekben, éspedig éppen az Ipoly vidékén. Az okos szokás gátat vetett a föld kimerülésének, fokozta a termelékenységet. Ehhez az is hozzájárult, hogy a szántást hat-nyolc ökörrel végezték már, mélyebben forgatva meg a földet, amely így háromszoros-négyszeres magtermést is hozott. A XIV. században a jobbágy már nemcsak önmagának termel; kereskedik is. Följegyzések szerint Esztergom piacán az 1330— 1370-es években állat, gabona, kender, len, széna, bor talált vevőre. A korábbi századok kezdetleges naturális gazdál47