Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VIII. Jeles napok, ünnepnapok - 3. Gazdasági ünnepek

élvezve, miként ballagnak velük végig a bámészkodók előtt a komótos járású, villás szarvú szép fehér ökrök. A „mulatókocsira", amelyre székeket, asztalokat állítottak ez alkalomból, legyen hol poharazgatniuk a rajta vonulóknak, idősebb emberek kerültek, jó torkú paraszt Bacchusok, akikből — hiszen hegedűvel állt fölöttük a cigány — harsányan szállt szét a falu egébe a nóta. Bordal nem kapcsolódott a szüreti ünnepséghez; népdalokat énekeltek, olyasmiket, hogy: Megüzenem a pásztói bírónak, márványkővel rakassa ki az útat. Rakassa ki, rakassa, rakassa ki simára, jön a babám, csikorog a csizmája. Megüzenem a szeretőm anyjának, slingőtt vánkust csináljon a lányának. Slingőtt vánkust csipkésre, csipkés legyen a széle, zöld pántlika legyen a bejűzője. Megüzenem a szeretőm anyjának, ringó bölcsőt csináljon a lányának. Fehér pólyát csipkésre, csipkés legyen a széle, zöld pántlika legyen a bejűzője. * Ipoly partján halászlegény vagyok én, a hálóba aranyhalat jogok én. Kijogom az aranyhalat aranyhálóval, édesanyám két ölelő karjával. Ipoly partján mandulafa virágzik, mandulája vízbe hull és elázik. Terem még a mandulafa, sej-haj, mandulát, nevel még a szegény asszony szép leányt. Ipoly partján csikóslegény vagyok én, tizenhárom csikóra vigyázok én. Gyere, rózsám, fordítsd meg a csikók elejét, le ne legeljék a rózsa levelét. 446