Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VII. "Lakodalom van a mi utcánkban" - 4. A menyasszony befogadása

Esik eső, hull a dara, fázik a menyasszony farai Hazaérünk nemsokára apró piros pogácsára! A hazaérés azonban nem mindig zajlott bonyodalmaktól mentesen. Egy újabb alakoskodó játék szereplői bukkantak fel: „útonálló" legények, akik kötéllel, lánccal „ekötöttík az utat". A továbbhaladásért a vőlegénynek fizetnie kellett; a váltságdíj ez esetben is a kocsmába vándorolt. Túljutva az akadályon, folytatta útját a menyasszonyt kísérő sereg, amely a vőlegényes ház udvarába egy jellegzetes lagzis nótával vonult be: Édesanyám, adjon isten jó estét, meghoztam a kökényszemű menyecskét. De nem azért hoztam el, hogy szeressem, édesanyám könnyebbségit kerestem. Az udvarba lépve kezdetét vette a lagzi egy újabb szakasza, a menyasszony befogadása. A vőlegény szülei: örömapa és örömanya s rokonai fogadják az új családtagot. Az új házaspárt a duruzsba verssel köszönti (elhangozhatott ez vacsora alatt is): Űj házasok, a te szívetek egy légyen, melyre a szeretet rózsaláncot tégyen. Páros élteteknek óhajtott gyümölcse kívánságtokat mindenkor betöltse. Hogyha pedig néha ködbe borulnék is, egyik a másiknak legyen védő paizs, hogy bátran éljetek a világ zajában, soha ne vegyetek részt annak bajában. Férj, mint bátrabb szívű, légy paizs, védelem, te pedig, feleség, öröm és szerelem. Hűséget egymásnak szívből mutassatok, így lészen az Isten áldása rajtatok. 415