Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VII. "Lakodalom van a mi utcánkban" - 2. Háztűznéző, eljegyzés, "hídosás"

nemő részében csendes és békességes megnyugovást, fordítsa testünknek megújulására, a mai napon pedig tartsa és éltesse friss jó egészségbe' mindnyájókat". Miután érkezésének megadta módját, előadta jövetele okát; vagy prózában, vagy pedig hídosó versben: Kinyílott a kék nefelejcs, bokrétába kötik, és egy ifjú menyasszonynak szíve fölé tűzik. Oda tűzi édesanyja, aki felnevelte, aki úgy gondol rá, mint a kertész a kék nefelejcsre. Kertet plántál szívébe kedves leányának, akit szeretettel nevelt menyasszonynak. N. N. bátyámuram általam tudatja, hogy kedves leányának esküvője napjára a jövő szerdán keressék fel házát, ne vessék meg a szíves meghívását. E szó mondásom. Ezek a szövegek már előlegezik azokat a rigmusokat, amelyek — a csak lakodalomkor énekelt dalok, alkalomhoz nem kötött mulatónóták, szerelmi énekek, prózai és verses köszöntők, találós kérdések s a csujjogatók mellett — az ipolypásztói lakodalom költészetének gazdag körébe tartoznak. Már idézett s ezután idézendő szövegeim, úgy látom, félnépi-műköltői eredetűek; egy részük ponyvakiadások formájában terjedt el a nép körében. Meg sem közelítik a népballadák, népdalok csiszoltságát, nyelvi értékét. Rímelésük darabos, ritmusuk döccen. Mivel azonban a lakodalom dramaturgiájában fontos szerepet töltöttek be, s mert becses néprajzi-kultúrtörténeti adalékokat őriztek meg (az ételrigmusok például azt, hogy milyen volt az ünnepi étrend), közlésüket nélkülözhetetlennek tartom. A vasárnapi hídosás után megkezdődtek az előkészületek a nagy lakodalmi színjáték lebonyolítására. Régente erre mindig szerdán került sor. Mind a „jányos", mind a „vőleginyés" háznál — mert falumban mindkét helyen lagziztak — folyt a szorgalmas munka. Kirámolták a házból a bútort, helyébe a kocsmából lovas kocsin székeket, padokat, asztalokat vittek. Az „újboros" lagzikat, mivel már hűvös volt, mindig 404