Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - VI. Volt egyszer egy gyermekvilág - 3. Gyermekjátékdalok

Körtagok: — Tralalala, lalalala, tralalala, lalalala, tralalala, lálála. A játék résztvevői, főleg leányok, körbe álltak. A kör közepén egy belső játékos helyezkedett el; ő indította a dalt, mozgással követve a kör külső peremét kerülő, egymás kezét fogó három „lepké"-t. A „tulipán" szerepét az a körtag játszotta el, akire a negyedik strófa utolsó szótagja esett. A hatodik versszakot csupán a két „tarka lepke" énekelte, a nyolcadikat pedig a „fehér". A dal végén a három lepke azon a helyen, ahová a záró szövegrész alatt ért, besorakozott három körtag helyére, szerepet cserélt velük, s kezdődött újra a játék. „Színház": mozgással, mutogatással kísért zenés jelenet, kis életkép az alábbi játékdal: Fehér liliomszál, ugorj a Dunába, támaszd meg magadat egy aranypálcába! Meg is mosakodjál, meg is fésülködjél, valakinek kötényébe meg is törülközzél! Leányok — tetszés szerinti számban, egymástól mintegy lépésnyire állva — kört formáltak, leeresztett karral fogva egymás kezét. A leánygyűrű közepére állított játszótárs volt a „liliom". Miközben a körtagok egyenletes, könnyed sétáló mozgással forogtak körülötte az énekelt dalra, az egy helyben álló liliom sorra játszotta meg a kapott feladatokat: ugrott egyet, majd „megtámasztotta" magát: csípőre tette a kezét, utánozta a mosakodást, a fésülködést; végül odasétált valamelyik körtag elé, s annak kötényével, szoknyája elejével megtörülte az arcát. A dal végszavára a belső játékos kiperdült, s annak a helyét foglalta el a körben, akinek a kötényében megtörülközött. A szerepcsere folytán a volt körtag lépett elő 377