Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 1. Villa Paztuh: A "rab" cselédek faluja (1000-1240)

A központi hatalmat megszilárdítandó, István a nagy területeken megszállt törzsszervezetek népességét megbontotta, széttelepítette. Hont megye délnyugati részébe három különböző törzs töredéke került így. A Börzsöny mélyén a kicsike Kürt-puszta, az Ipoly mentén Kiskeszi, a Szikince mellett pedig Kisgyarmat hajdani lakói származtak az említett törzsekből. E helységek törzsi telepeseit latinul mileseknek, magyarul várjobbágyoknak nevezték. A történészek szerint egyáltalán nem azért, mintha parasztok, mai értelemben vett jobbágyok lettek volna; hanem mert „jobb" módúak voltak: „középosztálybeliek", szabad jogállású fegyveres kísérők, afféle kishűbéresek, egészen 1250 tájáig, amikor is beolvadtak az „igazi", a telkes jobbágyságba. És Ipolypásztó lakói? Róluk mit tudunk? Hogyan élték meg az államalapítást, a korai középkor két és fél évszázadát? A régészet tanúsága szerint falum a honfoglalás kori kengyelvasak gazdáinak feltűnése óta folyamatosan lakott település volt. A kántortanítói lakás építésekor — a bronzkori leletekkel egy időben — két olyan sír is került napvilágra, melyeket Eisner régészprofesszor XI. századinak minősített. E halotti vermek azonban hallgatagok; a falu lakóinak életéről sokat nem mondanak. Annál többet viszont az Ipolypásztóról legkorábban, 1135-ből fennmaradt oklevél! Kiderül belőle, hogy falumat Szent László király adta hozományul húgának, Zsófia hercegnőnek, amikor az férjhez ment a Hont nemzetségbeli Lamperthez, a megye ispánjához. Mivel Szent László 1077— 1096 között uralkodott, az adományozásra korán, még az államalapítás első századában került sor. Ezt megelőzően a falu, lehetséges, hogy már István korától, királyi birtok volt. Nem is akármilyen. Ugyanis az oklevél szerint Szent László korában itt már királyi udvarház állt. Első királyaink, népes katonai és úri kísérettel, sokat tartózkodtak rezidenciájukon kívül. Vándoroltak, fölélve a termést, amit a szolgálatukban álló falvak tartoztak számukra adni. Az említett udvarháznak olyan épületnek kellett lennie, amely szálláshelyül szolgálhatott a vándorló uralkodónak s az udvari rajnak. Sor került-e Ipolypásztón ilyen látogatásra vagy sem, nem tudni. Mindenesetre az udvarház jobbfajta épület kellett, hogy legyen, 35