Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 3. Határjárás
terület. Nevezik olykor öreg-hegynek is (megkülönböztetésül az „új" — de a XVIII. században már kétségkívül létező — másik szőlőhegytől, a Prücsköstől), Pincés-hegynek is, mivel aljában borospincék állnak. Mély-földek: 1782-es adat említi; valószínűleg azonos a mai Mély-úttal. Molnár-szög: szántó az Ipolyon túl, a Mikola és Ganádpuszta közötti területen. A hagyomány szerint régen ez az Ipoly-szakasz is hordott malmot a hátán; erre utalhat a név előtagja. Nagy-rét (Nagy- és Széki-rétként is említik): a község délkeleti, Ipolyra rúgó vizenyős részén. Német-szeg: rét, melyet Ganád alja néven is említenek az adatok. Ügy mondják az idősebbek, hajdan Börzsöny német eredetű és nyelvű gazdái használták; a név tehát a táj nemzetiségi viszonyairól vall. ötrendes-Köpedék-tó: a kis vízfoltocska mentén öt rendet lehetett kaszálni, innen a név, melyet különben sokáig a népi humor mai megnyilvánulásának tartottam. De nem az: egy 1782-es jobbágyi hagyatéki lista már említi Köpödék-tó változatban. Panyi-rét: hajdan volt ipolypásztói lakos emlékét őrizte meg. Ilyen nevű család már az 1554-es urbárium s az 1715-ös összeírás szerint is élt falumban. Pap berke: lásd a Berekről mondottakat. Pást: nevére rácáfolva, szántóként tünteti föl egy 1856-os térkép. Ma Vámosmikolához tartozik. Pincék: a második világháború alatt és után pusztulásnak induló, ám hajdan szinte falunyi, tulajdonképpeni pincékből és eléjük emelt épületekből (hajlokokból) álló pincesor a Májhegy községre néző, keleti aljában. írásos adatok szerint a XVIII. században már voltak itt pincék; lejáratuk, a gádor előtt azonban akkor még nem vályog- és kőhajlokok, hanem csupán „gunyhók" állhattak. Pokolfa-Haraszt-dűlő: a fantáziacsiklandó nevet ma már nem ismerik. Az 1863-as tagosítási egyezség szerint a Zalabai útnál feküdt. Porongok: tájszó, folyóban levő zátonj^t, porondot jelent. Az Ipoly községen túli déli szakaszát jelölték vele. 27