Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - X. A gazdasors évtizedei (1850-1918) - 3. A boldogulás évtizedei (1890-1914)

tek a húsárak is, fokozva az állattartókedvet. A századelőtől az első világháborúig terjedő röpke másfél évtized alatt a pamutkereslet csillagászati számmal: kilencszáz százalékkal emelkedett; jó jövedelmi forrást nyitott a juhtartó gazdák előtt. A századforduló Ipolypásztójának virágzását a mondott körülmények segítették elő, no meg a szorgalom és a kitartó munka, amely a gazdálkodás egyes ágainak arányait okosan, hozzáértéssel igazította a piaci kívánalmakhoz. Hogy miképpen, arról a számok vallhatnak leginkább. 1852 és 1895 között az ipolypásztói határ szántóterülete 1511 katasztrális holdról csaknem a duplájára: 2718 holdra nőtt. Búzán kívül abraknak való kukorica és szálas takarmány terem benne. Az utóbbira ugyancsak szükség van: a rétek, kaszálók területe ugyanis a mondott időszakban 643 katasztrális holdról 5l-re, a legelőké pedig 515-ről 191-re csökkent. Azt jelentené ez, hogy az állattartás háttérbe szorult? Szó sincs róla! A rét- és legelőcsökkenés mögött csupán a korszerűbb gazdálkodás jelensége áll. Az, hogy a gazdák a rideg állattartásról — hála a szálas takarmányoknak s az abraknak — a korszerűbb, istállózó állattartásra tértek át. Az új módszerek s a hús és gyapjú iránti nagy kereslet egy emberöltő alatt hatalmas mértékben növelték falum állattartó képességét és kedvét. Érzékeltetésül álljon itt néhány adat: Az állatállomány száma 1828-ban 1895-ben 1911-ben szarvasmarha 101 336 385 ló 76 241 269 sertés 17 442 831 juh — 1088 1050 darab A jobbágykor állapotaihoz képest óriási a fejlődés. Üj tényezőként jelent meg a parasztgazdaságokban, a textilipar kívánalmaihoz igazodón, a juhtartás. A múlt század derekán készült leírások szerint vidékünkön juhnyájakat csak az Esterházy-uradalom tartott. A század végére már a gazdák is. Az 1911-ben összeírt juhoknak egyhatoda merinó, negyede pedig racka és cigája fajta volt. Az igénytelen, erdőt és hasznavehetetlennek minősített területeket járó jószág a szép pénzt hozó 240