Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - X. A gazdasors évtizedei (1850-1918) - 3. A boldogulás évtizedei (1890-1914)

ni, ha megszólalnának, e XV. századi kövek!) Központja lesz a falu a vidék egyházi életének: 1906-ban Kovács Sebestyén Kálmán újjászervezi s ismét falumhoz csatolja a vámosmikolai leány egyházat; kivívja, hogy Pásztó káplántartó hely legyen. 1907-ben, az anyagi jólét újabb jeleként, közadakozásból egy hat szóló- és négy mellékváltozatú, impozáns orgonát állítanak a Sallay György prédikátor uram által épített karzatra. Mivel a falu gyors ütemben nő, fölmerül a templombővítés gondolata is. A tervet, hiszen anyagi fedezet van rá, tett követi: 1911-ben oldalteremmel toldják meg a templomot, kétszeresére növelve befogadóképességét. Űj padlózatot és padokat készítenek; az épület két hajójának tetőzetét pedig, elfogadva az új kor új építészeti kínálatát, eternittel fedik. A megcsinosított épületet fenyőkkel ültetik körül (némelyikük ma is áll); a parkot téglakerítéssel övezik. Gyarapodás, építkezés, szépítkezés nyomai mindenütt... A kor emberének életét a „boldog békeidők", a nyugalmas évtizedek határozzák meg, melyek alatt a paraszti gazdálkodást szívós munkával, sok szorgalommal és kitartással sikerült végre az új kor kívánalmaihoz igazítani. Jó idők jártak a földművelő népre, a jobbágyokból lett gazdák utódaira. Csapás ugyan érte falum népét: szőleit a filoxéra az 1890-es években olyannyira kipusztította, hogy területük az 1850-es száznégy katasztrális holdhoz képest egyholdnyira apadt; a gazdálkodás egyéb területei azonban kárpótlást nyújtottak a veszteségért. A kiegyezés után az iparilag fejlettebb osztrák és cseh, illetőleg az agrár jellegű magyar területek között afféle munkamegosztás alakult ki. A maga módján falum is azok közé a települések közé tartozott, melyek éleskamrái lettek az akkoriban már rohamosan duzzadó Budapestnek s az ipari nagyvárosoknak. A nem őstermelésből élő munkásság s a hivatalnokréteg szüntelen gyarapodása, a nyersanyagot és megint csak nyersanyagot váró malom- és pamutipar olyan keresletet biztosított, amely korábban soha nem tapasztalt mértékben lendítette föl a mezőgazdasági termelést. Az 1906-os agrárvámok a korábbiaknál harminc, sőt ötven százalékkal kedvezőbb helyzetet teremtettek a magyar gabonának. A búza ára — hogyne igyekezett volna hát többet s jobban termelni a gazda! —- mázsánként hét koronával nőtt. Jelentősen emelked239