Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - X. A gazdasors évtizedei (1850-1918) - 2. Változások a kultúrára
aki 1852-ben született Pásztón, főügyész volt, az aranyosmaróti törvényszéken működött. Kálmán az apja örökébe lépett: lelkész lett. Atyja halálát (1884) követően Ipolypásztó népe — nem feledvén az idősb Kovács Sebestyén emberi nagyságát — egyhangúlag — Kálmánt választotta lelkészül. A sors, úgy látszik, lekopírozta életútjukat: ugyanazon család két tagja ugyanott ugyanannyi ideig (ötvenkét-ötvenkét évig) szolgálta a községet. A legnagyobb köztiszteletet a Kovács Sebestyének közül azonban alighanem az ugyancsak falumban született Endre (1860—1915) vívta ki magának. Névazonosság folytán összetéveszthető a pesti sebésszel, a Rókus Kórház főorvosával, aki többek között Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt, Arany Jánost is gyógyította, s aki a nagybátyja volt a honti pásztói Endrének, akinek az életútja nem kanyarodott Pest felé; megmaradt a megyén belül, szerencséjére a szülőföldnek, amely jótékony jeleként a változó időknek, egy kórházzal lett ily módon gazdagabb. A régi ipolysági kórházat 1835 táján egy Király nevű ipolysági plébános alapította, aki a megyeszékhelyen, a kastély alatti utcában vásárolt egy kis házat, s némi pénzalappal a városnak adományozta azt. Majd negyven évig szolgált ez a szűkös épület a megye legnyomorultabbjainak végső menedékhelyül. Működését nehezítette, hogy pénzállománya önkéntes adományok s bírságpénzek révén csekély mértékben gyarapodott csupán. Az időközben elavult épületet 1875-ben Ipolyság városa eladta, s a megyegyűlés új kórház építését határozta el a külvárosi Homokon. Az induló építkezés anyagi alapja, bár azt Majthényi László főispán humanitárius céloktól vezérelve nagylelkűen megtoldotta kétezer forinttal, rendkívül kicsi volt. A közkórház ennek ellenére felépült. Érdemeket körülötte elsősorban Kovács Sebestyén Endre szerzett. Kilincselhetett, szervezhetett eleget, a Honti Lapok ugyanis azt írja róla, hogy "úgyszólván téglaként hordta össze városunk egyik legnagyobb jótéteményét". A korabeli kívánalmaknak megfelelő új közkórházért „királyi tanácsos" címet kapott, s egyúttal igazgatói kinevezést az intézmény élére. Szakmai tekintélyére vall, hogy Hont főorvosának s a Hont megyei és Selmecbányái Orvosszövetségnek az elnöki tisztét is ő töltötte be. Emlékét az ipolysági kórház udvarán mellszobra őrzi. • i • 226