Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - X. A gazdasors évtizedei (1850-1918) - 1. Jobbágysorból gazdasorba (1850-1880)

terjedni majd ... A mondott évben a megyében tíz-húsz gőzcséplőt és hatvan-nyolcvan járgányt is munkára fogtak már. Az uradalmak persze. A gazda viszont továbbra is kezdetleges ekével szántott — jó, ha két-három hüvelyknyire —, vetőabroszból szórta a gabonát, kapa után vetette a kukoricát, lovakkal nyomtatta a gabonát. A szántókban az idő tájt őszi, tavaszi és kapás követte egymást. Aki próbálta, tudja: gond az utóbbiakkal van csak igazán. Cukorrépát akkor ugyan még nem vetettek, de vesződni (gereblyenyomba kézzel vetni, egyelni, ásni, pucolni) a takarmányrépával is kellett. A kukorica munkája meg háromszorosa-négyszerese a gabonáénak, összhangban a kor kívánalmaival, a gazdák korszerűbb növényeket termesztenek — de korszerűtlen eszközökkel. Avultságukat az önmaguknak végzett robottal, a korábbi parasztélet rendjét teljesen felborító örökös kapálással igyekeznek ellensúlyozni. Ez a fajta gazdálkodás pedig legföljebb arra elegendő, hogy önmagát s családját fönntartsa az ember. Pénzt, ha hoz valamicskét, azt elviszi az adó. Elviszi a lefizetendő szőlőváltság. Korszerűbb mezőgazdasági eszközök, netán gépek vásárlása dehogyis futja még a gazdák erejéből! Mivel pénz, pénz és megint csak pénz kellett volna, hol föld-, hol eszközvásárlásra, hol meg a szőlőváltság évi díjának fizetésére, sok gazda az akkoriban aranyéletet élő uzsorásokhoz fordult. Huszonöt-harminc százalékos kamatra adtak százforintos kölcsönt. Tanúként vagyonosabb gazdákkal íratták alá a kor pénzügyi életének nagy találmányát, a váltót, s aki a kölcsönt határidőig nem adta vissza, annak elárverezték a földjét, házát. Falumban 1871-ben K. Mihály hetvenhat holdnyi földjének elárverezésével lakolt jóhiszeműségéért. Az idősebbek még ma is emlegetnek egy bizonyos S. Benő nevezetű ipolysági polgárt, aki falumban potom áron vásárolta össze a bajba jutottak földjeit, hogy aztán busás áron adja őket tovább. Az ilyen és hasonló esetek, melyek Gyürky Antal szerint megyeszerte általánosak voltak, jelezték, hogy a gazdák pénzügyi helyzetével, adókulcsával komoly bajok vannak. Mert a Bach-rendszer alatt, mint említettem, a termőtalajt nem mindig igazságosan sorolták a megfelelő minőségosztályba. Az 1875-ben megkezdett új kataszteri munkálatoknak e tuda222