Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - X. A gazdasors évtizedei (1850-1918) - 1. Jobbágysorból gazdasorba (1850-1880)

1. JOBBÁGYSORBÖL GAZDASORBA (1850—1880) A szabadságharc utáni évek Ipolypásztó j ár ól 1852-es statisztikai adatok alapján alkothatunk képet. A falunak ekkor 702 lakosa van (magyar 690 — közülük 11 cigány —, szlovák 2, zsidó 10); népessége 1828-hoz viszonyítva enyhén — negyvenöt fővel — nőtt tehát. A lakosság nagyobbik részét ez idő tájt már a hetvencsaládnyi zsellérség alkotja, fölébe nőve az ötvenhét családfőt számláló jobbágyságnak. Az átrétegeződés a gazdasági állapotok rosszabbra fordulásának a jele; nemkülönben az a tény is, hogy az ötvenhét családfő közül huszonnyolc a birtokaprózódás miatt már csupán féltelkes jobbágygazdának mondhatta magát. Gazdasági megtorpanásra következtethetünk abból is, hogy a falu nagysága a Sallay-féle nagy építkezések óta lényegében negyed századon át változatlan maradt. 1828-ban a nyolcvankilenc családfő nyolcvanhét házat lakott; majd mindegyikük külön portán élt tehát. 1852ben a házak száma mindössze kettővel (!) több a korábbinál, annak ellenére, hogy a családfők száma majd negyvennel nőtt! Nagy a zsúfoltság: a hetven zsellércsalád negyvenhat portára szorul össze; de még a náluknál tehetősebb jobbágyok között is kilenc családot találunk, amely nem önállóan, hanem nagycsaládi szervezetben él. A XIX. század derekán a falu határterülete — katasztrális holdakban — a következőképpen oszlott meg (zárójelben a holdak pénz jövedelme): szántóföld 1501 (5582 ft. 8 kr.), rét és kert 627 (4888 fr. 19 kr.), szőlő 104 (225 ft. 47 kr.), legelő 515 (902 ft. 32 kr.), erdő 206 (327 ft. 40 kr.). A termőföld összterülete 2953 katasztrális hold, az évi pénzjövedelem 11 925 ft. és 46 krajcár. A haszon fő forrása a szántóföldi művelés: a gabona s a kukorica, amely éppen a század második felében kezdett végleg meghonosodni a parasztgazdaságokban. Jelentős a rétek és legelők hozta jövedelem is; összefügghet ez a már többször említett jó hírű marhatartással. Ez a kép persze akkor válik reálissá, ha tudjuk azt is: a határ pénzbeli hasznának egyhatodát — 2003 forintot — könyörtelenül fölemésztette az évi adó. A szabadságharc leverése után a gyarmatosító osztrák politika rendkívül súlyos adóterheket rakott a parasztság vállára. Följegyezték például, hogy az adó — az 217