Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 2. A jobbágyvilág panaszai

ért tégyen irgalmas válaszadást a fellyéb meg irt Malom, Korcsoma és Tábla Földek iránt is, hogy ház után való Jöldgyeinkbűl is vagy is másbúi kezünkhöz assignálna, hogy meg maradása az Szegénységnek jobban lehessen, és a' Méltóságos Uraságnak még Successorink is Szolgálhassanak jó Szível és örömmel. Mely irgalmas cselekedetiért a' Mlsgos Urnák jó Istenünket gyakorta való alázatos könyörg é sünkel meg keressük a' mi Kgylmes Urunk Szerencséssen való életéjért. Maradunk a' Mlsgos Urk alázatos Kész Szolgái és Örökös Jobbágyi Ao 1737 24 Április Ipoly Pásztohai Szegény Lakosok

a Kiderül ebből a levélből, irgalmasságért ugyan hiába esedeztek falum lakói a kezükből kivett malom ügyében nemes és nemzetes Simonyi András prefektushoz még 1737-ben. Panaszuk négy év múltán sem talált orvoslásra. Sőt mi több, még a kocsmálási (italmérési) jogot is a földesúrnak sajátították ki a kegyetlen tiszttartók egész évre. E panasz megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a kocsmálás jogát — lévén a bor jelentős jövedelmi forrás — a földesúr magának tartotta fenn. A faluközösségnek azonban módjában állott a kocsmálás jogát bizonyos összegért megváltani. Befizetése után a jobbágy és zsellér borgazdák az év bizonyos időszakában, rendszerint Szent Mihály napjától Szent György napjáig „szeren", vagyis sorrendben árulhatták boraikat a község kocsmájában. Félesztendei bormérésből is csurrant-cseppent volna kis pénz a jobbágynak. Levelük által éppen ezt, a kereskedelmi lehetőségtől, a pénzszerzéstől való megfosztásukat sérelmezik. Pénzre pedig szükségük lett volna, hiszen a hadiadót fizetniük kellett. Am miből teremtsék elő, ha mind a malom, mind pedig a kocsmáitatás lehetőségétől elesnek?! A szép rétek „elzálogolása" inkább zsákutca, mintsem kiút... A „házak után való szántóföldek" elvételével, illetőleg „az Fellettébb való Szolgálat"-tal kapcsolatos panaszokból az derül ki, hogy a XVIII. század első harmadában falumban is bevezette a földesúr az allodiális (majorsági) gazdálkodást. Annak árán is, hogy a jobbágyföldek egy részét vonta el az úrbéresektől. Akikben a fájdalom, mint leveleink bizonyítják, ez idő 117