Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 2. A jobbágyvilág panaszai

tájt sűrűn fölfakad már. A düh, a célját pontosan kiszemelő indulat azonban lefojtva lappang még. Legföljebb egymást harapja, fosztja ki, egymás határát foglalja az istenadta nép. Jól jellemzi ezt az a „bajaink közepette erről majd megfeled­keztünk" panasz, melyet az idézett levélbe utóiratként tol­dottak be: „Akarván emlékeznünk errül is, Mivel Szomszéd helység­beli Lakósok Zalabaiak határunkai rosszúl cselekesznek, bely­lyeb igen bé irtván határunkra, Az mely dolgokért mind Tekintetes Prefectus Urunk, mind Nemzetes Tisztartó Urunk őket intette s Tilalmazta, de mint Szófogadatlanok csak elhal­gatyák jól lehet ők is a Mlsgos Ur jobbágyi; De mivel minden helység a' maga határjatúl Szolgál és Portiot ád, és így maga határával kell meg elégedni. Melyrül is kívánnánk hogy ad­gyon Parancsolatot a' Mlsgos Ur Nemzetes Tiszt Uraiméknak, hogy békét hadgyanak határunknak, hogy veszekedésünk ne legyen miatta." Született-e érdemi, a sokféle bajt úgy-ahogy orvosló intéz­kedés „Ipoly Pásztohai Szegény Lakosok" 1737-es panasza nyomán? Talán. Tény és való, hogy instanciákra, sérelmi listákra ezt követően csak 1760-ban kényszerülnek újra. Hanem akkor három levél is ontja magából a domínium job­bágyainak sokféle panaszát. Az uradalom „Tekéntetes Comissió"-jához címzett egyik levél első részéből a hálálkodás hangja csendül ki. Lehet ez elismerés az enyhített terhekért, az 1737-es panaszlevél meg­írása óta eltelt nyugalmasabb két évtizedért. De lehet ez puszta retorika is, a hivatalos folyamodványok máza, amely fényével kényszeredetten udvarolja körül a köznép fölött álló hatalmasságokat. Illik — sőt tanácsos — visszafojtani szitok­szót, fogcsikorgatást; instanciában, kérvényben, panaszban, százféle hivatali kacatban turbékolássá kell, hogy szelídüljön a káromkodás: „Mind ez ideig Méltóságos Hertzegünknek Uralkodása és igazgatása alatt ugy nyugodtunk, mint fijak az ő édes Attyok­118

Next

/
Thumbnails
Contents