Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Gyalogút

VALAMIM ELVESZETT Valamim elveszett: reményem egy üvegdarabja. Hol a gyűrű? Be szomorú. Üres a foglalatja. Hol van a szó, anyám szava ? A messzeség felitta. Hol van a szó, hol van a szó? Nincs, aki visszahozza. Hol van a nyár? Egy kisfiú játszik az út porában. Hol van a nyár, a régi nyár ? Az emlék pitvarában. Hogy hull a lomb, hogy hull a lomb. Oly bánatos az este, fehér rózsákat bont a dér, s a hegyeket megeste. A fák felett, az ég alatt a felhők hogy vonulnak. Az éj sötét, az éj ölén a kunyhók meglapulnak. Elalvóban a lámpa is, oly füstösen kacsingat. Hol van anyám, hol van anyám, aki álomba ringat ? Hol van anyám ? A szél zizeg, s a mese fölparázslik. Már álmodom, a szívemmel bús tündér keze játszik. Hol van anyám, hol van anyám ? Az évek szállnak egyre. Többé már föl sem ébredek, elalszom mindörökre. 1960 31