Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Gyalogút

TÖPRENGJ, EMLÉKEZZ 1 Töprengj, emlékezz holtodig: mi volt a cél, s mi volt a hit. Eszméletedbe mennyi vad dühöt lökött az indulat. Mért szolgáltad a látszatot, a kérkedő alázatot ? Mért égetted a véredet, gúzsba kötött testvéredet ? 2 A szárnyas idő elröpül, az önvád marad és megül. Déli verőn, ha zeng a lomb, mint fekete holló, borong. Hiába űzöd, nem megy el, szólongatod, de nem felel. Szemében izzó széndarab, s mindörökre veled marad. 1959 30