Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Gyalogút

MINT SŰRŰ VÁSZNAT AZ OLAJ Mint sűrű vásznat az olaj, engem is átitat a jaj, megalvad testem rostjain, kőcseppekbe dermeszt a kín. Kit húsból épített a lét: vagyok nehéz agyagcserép, porhüvelyt őrző kőedény az isten fáradt tenyerén. Nem külön ember ezután, csak por a létezés falán, az örök idő fényjele, egy fémszárnyú bogár szeme, ki azt sem tudja, mért remeg benne a sajgó szerkezet, a félelem igézete, fölébe hajló végzete. 1962 38